Schuszter Roni a pályán nem akar aranyos lenni

Akadémiánk 18 esztendős növendéke vállsérüléséből felépülve egyre több lehetőséget kap a Szombathelyi Haladás NB II-es futballcsapatában. Mátyus János vezetőedző legutóbb a Szentlőrinc elleni derbin a kezdő 11-be jelölte Schuszter Ronaldot.

Nagyon örültem, hogy a kezdőcsapatban kaptam helyet. A Csákvár elleni vereséget követően mindenképpen javítani akartunk, mert az a meccs egy mélypont volt a számunkra. Nagyon jókor szereztük az első két gólunkat. Az egyiket a mérkőzés elején, míg a másikat a félidő hajrájában. A szünetben volt egy taktikai váltás: átálltunk négy védőre. Ez sajnos azt jelentette, hogy nekem át kellett adnom a helyemet Doktorics Áronnak, de a lényeg, hogy nyert a csapat.

Ha már a taktikánál tartunk: melyik az a poszt, amelyen a legjobban érzed magad?

Én leginkább a nyolcas és a tízes pozícióban szeretek játszani, de a sok sérülés és megbetegedés miatt most hatost kellet játszanom. De teljesen mindegy, hogy hol szerepelek, a fontos az, hogy a csapat hasznára legyek és a mester elégedett legyen a teljesítményemmel.

Az Illés Akadémia számára is rendkívül fontos volt ez a mérkőzés, mivel veled együtt egyszerre három növendékünk is a kezdőcsapat tagja volt.

Igen, Debreceni Zalán és Kállai Kevin is kezdett. Úgy gondolom, hogy ez egy komoly visszajelzés az Akadémiánkon folyó minőségi munkával kapcsolatban. Én szeretek a felnőtt csapatban is együtt játszani a társaimmal, mert az évek alatt nagyon jól megismertük egymást, szinte a másik gondolatát is ismerjük. Szerintem csak köszönet jár Mátyus Jánosnak azért, mert ilyen szinten számít az Illésen nevelkedő fiatalokra.

Az az igazság, hogy rád már korábban is számított volna a Hali vezetőedzője, de te egy súlyosnak tűnő sérülést szenvedtél.

Sajnos a felkészülési időszakban egy edzés vége felé rosszul estem és kiugrott a vállam. Iszonyatosan fájt és nagyon meg is ijedtem, mert korábban nem volt komolyabb sérülésem. Ez volt az első és nagyon nehezen éltem meg. Szerencsére törés, szakadás nem lett a dologból. Ráadásul az Akadémiánkon dolgozó egészségügyi stáb remek munkájának köszönhetően viszonylag rövid idő alatt visszatérhettem. A hatodik hét után már tudtam futni, erősíteni. Most már hála istennek nincs a vállammal semmi gond, nem érzek fájdalmat. Kár az egészért, mert nagyon jó formában éreztem magamat az esés előtt és számítottak is rám a felnőtt csapatban. Szerintem most még nem tartok ott, ahol korábban, de igyekszem visszakerülni arra a szintre.

Ettől függetlenül egyre több lehetőséget kapsz a nagy Haliban.

Aminek nagyon örülök is. Megpróbálok olyan teljesítményt nyújtani – bármilyen poszton is szerepeltet a mester -, hogy stabil kezdőjátékos lehessek a felnőtteknél.

Ezek szerint már nem is „szeretnél” az Illés Akadémia U19-es csapatában játszani?

Nagyon fontos nekem is az U19-es bajnokság, mivel a győztese az ifjúsági Bajnokok Ligája selejtezőjében szerepelhet. Jó lenne az aranyérmet megszerezni, ezért ha arra kerül a sor, nagy örömmel és elszántsággal játszanék abban az együttesben is. Ha meg a felnőtt keretben vagyok, akkor nagyon szurkolok a srácoknak.

Az elszántságoddal az NB II-es mérkőzéseken sincs gond.

Az ember azzal főz, amije van. Az biztos, hogy fizikálisan igen sokat kell még erősödnöm. Akár úgy is fogalmazhatok, hogy későn érő típus vagyok. A Hali öltözőjében én vagyok a legkisebb termetű. Ezzel rendesen poénkodnak is az idősebb játékosok, akik amúgy nagyon rendesek, mindenben segítenek. Szerintük én vagyok a legaranyosabb srác, de a pályán még véletlenül sem szeretnék aranyos lenni. Ott az embernek azt kell megmutatnia, hogy mit tud.