A mieink 4–2-es győzelmet arattak a zöld-fehér őszi idényzáró rangadón.
Illés Akadémia-Viktória U19 – FTC U19 4–2 (0–2)
Illés Aka.-Viktória U19: Dobó-Nagy B. – Kováts A. (Nagy D., 46), Kránicz V., Pintér T. – Németh A., Németh M., Gravencz G., Szabó F. (Csáki E., 46.) – Csizmadia Zs. (Hécz Zs., 46.), Csejtei E. (Novák L., 46.) – Kiss-Lantos H. (Pálfy B., 81.) Vezetőedző: Tebeli György.
Gólszerzők: Pintér T. (47., 1 –2), Hécz Zs. (59., 2–2), Kiss-Lantos H. (63., 3–2), Nagy D. (70., 4–2)
Pazar őszi menetelésére tehetett koronát szombat délután női U19-es csapatunk, amely a hozzánk, valamint a Puskás Akadémiához hasonlóan 32 ponttal rendelkező Ferencvárost fogadta. A találkozó finoman fogalmazva sem kezdődött jól számunkra, ugyanis az 1., valamint a 4. percben is középkezdéshez állhattunk fel, miután kétgólos előnyre tettek szert a fővárosiak. Nem voltak könnyű helyzetben a lányok a két gyorsan bekapott gól után, ám a mentális erejüket mutatja, hogy ennek ellenére sem zuhantak össze, becsülettel tették a dolgukat támadásban, védekezésben egyaránt. A folytatásban kiegyenlített, küzdelmes játék zajlott a zord, téli hidegben, mindkét együttes többször is eljutott ellenfele kapujáig, az eredmény azonban már nem változott, két góllal vezetett az FTC.
Innen következhetett a második negyvenöt perc, amely merőben máshogy alakult, mint az első játékrész. Sokkal agresszívabb, harapósabb hazai csapat ment ki a pályára, amely nyomást tudott helyezni a budapestiekre, ez pedig az 47. percben gólban is megmutatkozott: egy sarokrúgás után Pintér Tekla volt eredményes, 2–1 volt az állás. A lányok ezt követően még jobban megérezték a vérszagot, az egyenlítésre sem kellett sokáig várni, a 59. minutumban Hécz Zsuzsanna kotort a kapuba egy lecsorgó labdát, 2–2 volt az állás. Már a második játékrész kezdetétől az az érzése lehetett az embernek, hogy ez a találkozó nem zárulhat máshogy, mint hazai győzelemmel, ez azonban erre a szakaszra még jobban felerősödött. Szokásukhoz híven ezúttal is csúsztak-másztak, bíztatták, támogatták egymást a lányok, a szerelésen sokaknál több volt a szürke, vizes, vagy éppen saras felület, mint a fehér. Így érkeztünk el a 63. perchez, amikor Kiss-Lantos Hanna köszönt be, 3–2-nél már a számok tükrében is nálunk volt az előny. Rendületlenül mentünk előre, tudtuk, hogy fontos, hogy erre a gólra rárúgjuk a negyediket is, erről pedig Nagy Dorottya gondoskodott is a 70. percben, aki egy remekül eltalált lövéssel módosította 4–2-re az állást. A hátralévő időben aztán érezték a vendégek, hogy kicsúszott a kezeik közül a mérkőzés, megpróbáltak az utolsó szalmaszálba kapaszkodni, csapatunk azonban rengeteget dolgozva, nagyon fegyelmezetten védekezett. Ennek meg is lett a gyümölcse, az FTC harmadik alkalommal már nem tudta megzörgetni a hálónkat, a mieink egy remek, 4–2-es győzelemmel zárták az őszi szezont, s bizony reális esély van rá, hogy a tabella első helyén teleljenek.
Nagyon jó mérkőzést játszottunk, bár az nyilvánvaló, hogy a kezdést nem így terveztük, hogy a már a 4. percben kétgólos hátrányban vagyunk. Ennek ellenére úgy éreztem, hogy az első félidőben sem volt különösebben gond, az viszont tény, hogy ellenfelünk jobban játszott nálunk. A szünetben próbáltuk rendezni a sorokat, a cserék jól szálltak be a mérkőzésbe, a második félidőben pedig azt éreztem, hogy kezünkbe vettük a mérkőzés irányítását. Nagyon örülök ennek a győzelemnek, a lányok most is elhitték, hogy tudunk fordítani, bíztak magukban, valamint egymásban is. Úgy gondolom, egyéni-, valamint csapatszinten is nagyon egyben vagyunk, jó így zárni az őszt, a lányoknak, valamint a stábnak is gratulálok és köszönöm a munkájukat.
– összegzett a mérkőzés után Tebeli György.
