Az Illés Gimnázium kilencedikes tanulói a Kámoni Arborétumban tartottak műsort.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából az Illés Gimnázium osztálya a Kámoni Arborétumban vett részt megemlékezésen. A helyszínválasztás szimbolikus, hiszen egy évvel a forradalmat követően Bánó István erdőmérnök elsőként itt állított Magyarországon emléket az eseményeknek: 1+9+5+6+10+23, azaz összesen 54 tuját ültetve az arborétum területén.
A megemlékezés során műsort adtak elő a gyerekek. A Himnuszt követően elszavalták Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. A későbbiekben Jobbágy Károly: A rádió mellett című költeménye hangzott el az osztály tagjai által. A műsorban naplórészletekből idézve feldolgozták az 1956. október 23-i eseményeket, és azok következményeit. Zárásként Koncz Zsuzsa slágerré vált, Ha én rózsa volnék című számát énekeltük el közösen
– foglalta össze a megemlékezés eseményeit Villányi Zita Éva, az Illés Gimnázium magyartanára.
Bródy János: Ha én rózsa volnék
Ha én rózsa volnék, nemcsak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak,
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.
Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.
Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.
Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha engem egyszer lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.
Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa volnék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.
