A szombati két győzelem után harmadik akadémista csapatunk is legyőzte a DVTK-t. Tebeli György gárdája idegenben győzött 2–0-ra.
Diósgyőri VTK U19 – Illés Akadémia-Viktória U19 0–2 (0–1)
Illés Aka.-Viktória U19: Dobó-Nagy B. – Rugovics B., Pintér T. (Kováts A., 46.), Csáki E. – Gravencz G. (Németh N., 60.), Pálfy B., Szabó L. (Hécz Zs., 60.), Szabó F. – Csizmadia Zs. (Takács E., 60.), Kaszap K. (Vesztergom B., 46.), Novák L. (Csejtei E., 46.). Vezetőedző: Tebeli György.
Gólszerzők: Novák L. (10., 0–1), Csejtei E. (49., 0–2)
A mérkőzésről szóló beszámoló szólhatna arról, hogy az Illés Akadémia-Viktória játékosai hamar magukhoz ragadták a kezdeményezést, Novák Luca találatával már a 10. percben vezetést szereztek és az előnyt a fordulás után Csejtei Emília (azaz, mindkét gólszerzőnk még U17-es korosztályú) találata megduplázta. A mieink közül a legjobb teljesítményt Rugovics Boglárka nyújtotta, sokat dolgozott, jó volt a védekező munkája, illetve három poszton is játszott ezen a mérkőzésen. Amikor jobb oldali szélső védő volt, többször jól lépett be a játékba, jól segítette a támadásokat is.
Lényegesebb azonban az, hogy a magyar női futball elitjéhez, az akadémiai programhoz méltatlan, hogy a lányok a 35 fokos hőségben műfüvön léptek pályára… Sőt, talán nem csak méltatlan, az egészségre veszélyes is.
Az egész mérkőzést befolyásolta, hogy műfüvön játszottunk, a pályán nagyjából 40 fok volt. Már a bemelegítésnél rosszul néztek ki a játékosok. Így a mai meccsünk szinte értékelhetetlen volt. Örülök, hogy sikerült elhozni a 3 pontot, de ez a mérkőzés nem fejlődésünket szolgálta, ma a „túlélés” volt a legfontosabb. Nem működött jól az első félidőben a háromvédős játékunk. A védekezésünk megvolt, de támadásainknál jól levédekezték a szélét a gyors játékosaik, tengelyben meg sok hibával játszottunk. Jót tett a szerkezetváltás a második félidőben. Mélységből a két szélső védő jobban tudta segíteni a támadásokat, tengelyben meg folyamatosan létszámfölényünk volt. Az eredmény az ellenfélre nézve hízelgő, sok helyzetet puskáztunk el
– értékelt Tebeli György.
