Kedden délután, U19-es női labdarúgó-válogatottunk sorsdöntő Eb-selejtezőjén, Kiss-Lantos Hanna mindössze két percet töltött a pályán, de ez is elég volt neki arra, hogy gólt szerezzen.
Az Illés Akadémia támadóját Dániából hazafelé utazva, az amszterdami repülőtéren értük utol, hogy arról a bizonyos két percről, valamint az Európa-bajnoki selejtező minitornán átélt élményeiről faggassuk.
Hanna, mesélj valamit a beállásod pillanatairól, illetve a gólodról. A 90. perc körül járt az óra, 2–0-ra vezetett a csapat.
Igazából, már nem is számítottam rá, hogy becserél a szövetségi kapitány, de a 90. perceben odahívott, és mondta, a jobb szélre állok be. Rá úgy egy percre, balról indult a támadás, csak arra törekedtem, hogy érkeznem kell. Átjutott hozzám Sieber Glória beadása, és a tizenhatoson belülről, a jobb oldalról, jobbal, a röviden álló kapus mellett laposan középre, a kapuba rúgtam a labdát.
Ha egészben nézed, hogy élted át ezt az egy hetet a válogatottban? Mi az, ami a legjobban tetszett?
Örök emlék marad számomra ez az egy hét… A társaság fantasztikus volt, sokunknak pedig ez volt az első ilyen nemzetközi tapasztalatszerzése. Ahogy teltek a napok, egyre jobban megismertük egymást és ez a pályán, az edzéseken is érződött. Ez nagyon tetszett nekem, mint ahogy az is, hogy a stáb mindent elkövetett azért, hogy a legjobb teljesítményre legyünk képesek. Természetesen jó érzés volt és nagy segítség, hogy az Illés Akadémiából többen voltunk a keret tagjai, de mindenkivel nagyon jó viszonyba kerültünk, igazi csapattá formálódtunk a végére. Ez érződött a törökök elleni meccsünkön is, és az, hogy győzelemmel zártuk a tornát, óriási boldogságot jelentett mindenkinek. Nagy élmény volt ez a hét számomra, óriási töltést adott.
Mi az, amire azt mondanád, ebben jobb, több lettél az egy hét alatt?
A nemzetközi szint sok mindenben mást követel, ezt megtapasztaltam már az első napokban. Az biztos, hogy a fejlődésemet nagyon jól szolgálta ez a hét, hisz koncentráltságban, játékfegyelemben nagyon ott kell lenni. Nem mondom, hogy a hazai bajnokságban nem, csak itt óriási a tét. Az egész országot, a hazánkat képviseljük és ez más lelki állapotot igényel, ilyet még nem tapasztaltam. Próbáltam megfelelni, remélem nem okoztam csalódást és a jövőben is számol velem a szövetségi kapitány.
