Jobbnak bizonyult a stájer csapat

Jobbnak bizonyult a stájer csapat

Az első félidő végén olyan periódusban kaptuk a gólokat, amikor az a játék képében egyáltalán nem volt benne.

Illés Akadémia U13 – GAK U13 0–3 (0–2)
Illés Aka. U13: Varga N. – Angler, Szakály, Hányi, Axnix – Bosnyák B., Tóth D., Grádvohl – Horváth A., Bosnyák B., Szántó. Cserék: Szalai-Horváth A., Nagy Zs. – Vert, Gurzó, Moldován, Laczó. Vezetőedző: Nagy László.

Nagypályán, és 2*40 perces mérkőzést játszott stájer ellenfelével az Illés Akadémia U13-as csapata. Az osztrákok erős felépítésű, magas játékosokkal érkeztek, igyekeztek a párharcokat erőltetni. Ezt mi sok passzal és üres területekre való befutással próbáltuk kompenzálni. Mezőnyjáték jellemezte a meccset, aztán fél óra elteltével Tóth Dénes gyorsan végzett el egy szabadrúgást a félpályáról, Horváth Ármin iramodott meg a labdával, de a 16-oson belül hosszan szöktette magát, így nem jutott lövőhelyzetbe. Ezt megbüntette a gráci csapat: egy jobb oldali kontra után középre tett labdából közelről szerezték meg a vezetést. Olyan periódusban kaptuk a gólt, amikor az egyáltalán nem volt benne a találkozó képében. Sőt, az első játékrész hajrájában a középpályán veszítettünk labdát, ezúttal a bal szélről jött középre a labda, és az megint egy üres embert talált, aki 10 méterről a bal sarokba pörgetett, 0–2.

A második félidőben inkább mi domináltunk, inkább előttünk adódtak lehetőségek, mégis egy lecsúszott beadás után a vendégek szerezték meg a harmadik góljukat. A találkozó utolsó periódusában jó kis adok-kapok alakult ki, a sportszerűség határáig elment mindkét gárda, ám azt nem lépte túl egyik sem.

A kapu előtti határozottságának köszönhetően megérdemelten nyert az osztrák csapat.

A meccs első szakaszában a labdakihozatalt gyakoroltuk: nehezen tudtuk ezt megvalósítani, ám szünet után ez már jobban ment. Erősebb és gyorsabb ellenféllel szemben nem szabadott volna ennyi párharcba belemenni, többet kellett volna szélességben járatnunk a labdákat – erre próbáltam a meccs alatt felhívni a srácok figyelmét. Minden bizonnyal lesznek majd hasonló szituációban a későbbiek során is, azaz fel kell tudni mérni, mit lehet ez ellen tenni, ilyenkor jön elő a játékintelligencia kérdése. Ahogy említettem: az első 25 percben nehezen találtuk a fogást, aztán egyre inkább belejöttünk, és pont akkor kaptuk a gólokat, amikor az nem volt benne a meccsben. A srácok azonban igyekeztek, nem voltak megijedve, emiatt pedig elégedett lehettem

– értékelte a látottakat Nagy László.