Véget ért gimnáziumunk első tanéve.
A köszöntőket követően a jelenlévők elénekelték a Himnuszt, majd az Illés Gimnázium első osztályából hárman felidézték a maguk mögött hagyott év leginkább jellemző, mulatságos és emlékezetes eseményeit.
Ezt követően négy tanulót szólítottak ki, hiszen igazgatói dicséretben részesült Csejtei Emília és Nagy Kristóf, míg az iskolában szerzett érdemeik alapján Tóth Bianka, Mesterházy Ivett nevelőtestületi dicséretet kapott. Mindnyájan igazán kiváló bizonyítvánnyal térhetnek haza – ők a példaképek, hiszen bizonyították, hogy az iskolapadban (is) milyen remekül teljesítenek.
A gimnázium igazgatója, Károly Frigyes beszédében két dátumra hívtam fel a figyelmet. Augusztus 29-re, az évnyitó napjára, hiszen akkor „iskolát alapítottunk”, és ezért jelentős nap ez mindnyájunk életében, míg a mai dátumra, június 15-re. Utóbbi jelentősége, hogy egyet aludhattunk az angolok elleni 4–0-s győzelemre, illetve ezen a napon van Papp Péter osztályfőnök úr születésnapja…
Kiemelte: az osztály tagjai éltek a gimnázium adta lehetőségekkel. A ma kézhez kapott bizonyítványok az iskolától, míg a pályán eltöltött játékidő az edzéseken nyújtott teljesítményről ad visszajelzést. Vannak sokan, akik mindkét helyen remekül helytálltak! Ami ennél is fontosabb meglátása szerint, az a fejlődés. Járatlan, mások által ki nem próbált utat tapostak közösen: diákok, tanárok, az iskola és az akadémia munkatársai. Többször kellett „újratervezni”, pótolni és korrigálni, ám mindezt kiemelkedő mentalitással és innovatív megoldásokkal tették. A belső nyelvvizsga rendszere, az aradi vértanúkra emlékező 13 km-es séta, az 1956-os megemlékezés a Kámoni Arborétumban, a március 15-i belváros-felfedezés mind-mind olyan eseményei voltak az évnek, amelyek emlékezetessé tették ezt a bizonyos „kísérleti évet”.
Még három hasonlóan kísérleti év vár diákjainkra
– mondta Károly Frigyes, és hangsúlyozta: sok mindenben elsők az osztály tanulói, és azt kívánja számukra, hogy ez az élet minden területen megmutatkozzon.
