Először volt kezdő Tóth Milán az NB II-ben

Hosszú idő után ismét játszott a felnőttek között az Illés Akadémia 2002-es születésű támadója, Tóth Milán.

Tizenegy hónappal ezelőtt, 2019. november 6-án mutatkozott be az NB II-ben Tóth Milán. Az Illés Akadémia támadója a Vác elleni hazai mérkőzésen állt be csereként a 2019/2020-as Merkantil Bank Liga 16. fordulójában. Tavaly decemberben megint kapott lehetőséget, azonban egy makacs sérülés miatt ezt követően nem léphetett pályára. A tavasz „ki is esett” számára, ennek ellenére az U19-es bajnokságban ő lett a legtöbb gólt elérő játékos: 14 mérkőzésen 13 találat fűződött a nevéhez.

A 2020/2021-es szezonban a formája nem változott: az U19-esek között 4/3-as mutatója van, és már másfél hete, a Dorogi FC ellen is eredetileg a keretben lett volna Mátyus János együttesében. Azonban előtte nap a Felcsúton győztes (4–2) mérkőzésen rúgást kapott, így ez a sérülés akkor közbeszólt. Ám a múlt héten már rajta volt a nyíregyházi buszon, sőt, a kezdőben szerepelt.

Nagyon örültem, hogy kezdő lehettem egy ilyen fontos meccsen. 1200 néző előtt léphettem pályára – sosem fogom elfelejteni. Csütörtökön kaptam meg a tájékoztatást, hogy a kerettag leszek.

Mikor derült ki, hogy kezdeni fogsz?

Szombaton a mester félrehívott, és megkérdezte, hogy készen állok-e? Természetesen! – válaszoltam.

Milyen taktikai feladatokat kaptál?

Védekezésszinten arra kellett figyelnem Medgyes Zolival együtt, hogy ha a nyíregyházi Farkas Aurél visszalép harmadik belső védőnek, akkor a labdakihozatal előtt ezt engedjük, és a két belső védő elől zárjuk le a passzsávokat. Ez nagyrészt működött is, már itt meg tudtuk bénítani a nyíregyháziak támadásépítéseit. Támadásban meg kellett tartanom a labdát, ha kell faultoltassam le magam, és az se lett volna baj, ha gólt lövök. Utóbbi nem jött össze, de azért egy sárga lapot kiosztott a játékvezető egy rajtam elkövetett szabálytalanságért: egy hosszú indítást követően kilépett rá a belső védő, én eltoltam mellette a labdát, ő pedig felrúgott a 16-os sarkánál.

Hogy érezted, milyen meccs volt a nyíregyházi?

Nem a legmagasabb színvonalú, nagyon kevés helyzettel. Már a meccs előtt volt egy olyan érzésem, hogy az nyer, aki az első gólt szerzi. Mi 1–0 után az előny őrzésére helyeztük a hangsúlyt, de nem úgy, hogy a kapunk elé tömörültünk, hanem szerettük volna már a saját térfelükről történő felíveléseiket megakadályozni. A középpályán sem engedtük őket kibontakozni – így igazából nem is jutottak el a kapunk elé.

Voltak, akik erre a 450 kilométerre is vették a fáradtságot, és buzdították a Haladást.

Fantasztikus érzés volt hallani őket! Büszkeséggel tölt el, hogy vállalták ezt a hosszú utat, minden tiszteletem az övéké. Meccs után ki is mentünk hozzájuk, és lepacsiztunk velük!