Az Illés Labdarúgó Akadémia Gimnáziumának két évfolyama felelevenítette az 1848-as forradalom, majd az azt követő szabadságharc eseményeit.
Párizsban 1848. február 22-én tört ki forradalom, majd Kossuth Lajos március 3-án programszerűen fogalmazta meg a magyar ellenzéki követeléseket. A birodalom főváros, Bécs sem maradt ki a népek tavaszából, aztán 1848. március 15-én a pesti radikális forradalmi ifjúság érvényt tudott szerezni a 12 pontnak. A gimnáziumi programot Biácsi Eszter tanárnő ismertette, vele beszélgettünk arról, miképpen is zajlott az Illés Labdarúgó Akadémia Gimnáziumának 1848-as megemlékezése.
Ahogy az gimnáziumunkban már hagyomány: nemzeti ünnepeinkről külső helyszínen-helyszíneken emlékezünk meg. A nap tematikáját Varga Barbara Kornélia és Németh-Sali Bálint kollégáimmal állítottuk össze. Az Ady téri Petőfi-szobornál elénekeltük a Himnuszt, majd a tanulók összefoglalták a március 15-e történéseit. A helyszínválasztás nem volt véletlen, hiszen a forradalom 175., míg a költő születésének 200. évfordulója van idén. Az ünnepséget követően visszaindultunk az Illés Akadémiára: ezen az úton feladatok vártak a diákokra. A kilencedikesek és a tizedikesek vegyesen kerültek csoportokba és vettek részt a történelmi versenyen, amihez illeszkedő csapatneveket is választottak: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, Pilvax, Forradalom, Márciusi ifjak – ezt a tudásversenyt végül utóbbiak nyerték meg, hibátlan teljesítéssel.
Milyen feladatokat kaptak a diákok?
A feladatokat négy állomáson kellett megkeresniük a geocashing szabályai szerint. Az itt elrejtett kapszulákban egy-egy QR-kódot találtak, amit a mobiljaik segítségével tudtak leolvasni: megnyitás után egy google űrlapot találtak, ahol a feladatok szerepeltek. A feladatok Petőfi Sándor életéről, verseiről, a kokárdáról, illetve a forradalomról szóltak. A teljes programnak komoly közösségépítő célja is volt, amely meglátásom szerint kiválóan megvalósult. Mindeközben megismerhették Szombathely híres szülötteit: Hollán Ernőt, Weöres Sándort, Magyar Lászlót, illetve a megyeszékhelyen tevékenykedő Almásy Lászlót, valamint az ELTE-SEK épületével szemben található Alma Mater-szoborhoz is ellátogattak. Mivel a márciusi ifjak férfiak voltak, így a szereplések nagy része az Illés Gimnázium fiúira hárult, a lányok pedig a március 15-höz kötődő díszítő feladatokat és háttérmunkát kapták meg: a kokárdáról vártunk tőlük információkat, illetve az iskolai faliújságokat állították össze a szalagrózsáról, valamint Petőfi Sándor életéről.
A labdarúgópályákon is együtt, egymásért is küzdenek a focisták, most pedig ezen alkalommal is közösen versenyezhettek. A győztes a játéktéren a labdarúgásban 3 pontot kap, mit kaptak most a nyertesek?
Különleges jutalom járt nekik: magyar vagy történelem tantárgyakból az egyik dolgozatuk egy jeggyel jobb minősítést kaphat, azonban elégtelennél nem váltható be ez a bónusz, ha pedig ötös születik a felmérésre, akkor „továbbvihető” ez a jutalom.
Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem!
Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.
Pest, 1847. január 1.
