A hét első felében mindkét, az Európa-bajnoki selejtezőre készülő korosztályos női válogatott kerete összetartáson vett részt, majd Telkiben egymás közötti játékkal is gyakorolt az U17-es és az U19-es gárda.
Az ezúttal is szép számban meghívott Illés Akadémisták közül ezúttal Csejtei Emíliát faggattuk, méghozzá úgy, hogy kicsit a „háttérbe” szerettünk volna bepillantani.
Amikor a korosztályos válogatottak programjai szóba kerülnek, gyakran felvetődik, nem hiányoztok-e túl sokat az iskolából. Erre természetesen a legtöbb fiatal bármikor határozott nemmel felel, hadd kérdezzem inkább úgy: nem jelent hátrányt, lemaradást a tanulásban, hogy nem vagytok ott az órákon?
Meg tudom erősíteni a határozott nemet… Méghozzá úgy, hogy a második kérdésre is ez a válaszom. Az Illés Gimnázium nagyon gondos ebből a szempontból. Most például, hétfőtől szerdáig voltunk Telkiben, vittem is az erre a három napra eső órák tankönyveit és tanultam ott is. A válogatott programjába beleilleszkedik a csendespihenőt követő mindennapi tanulószoba, itt én döntöm el, hogy melyik tantárgyat, miből, mennyit tanulok. Amikor azután hazajövünk, a gimnázium szervezetten segíti az esetleges lemaradás pótlását.
Ez mit jelent a gyakorlatban?
Az Illés Gimnázium úgy állította össze a tanrendet, hogy az ebéd utáni időszakban, minden nap, felzárkóztató óra van. Ez alkalmas arra, hogy aki a válogatottnál járt, vagy más okból hiányzott, be tudja pótolni a lemaradását.
Úgy érthetem ezt, hogy ameddig nem pótoltátok az anyagot, addig nincs számonkérés, felelés, vagy dolgozat?
Igen. Szerintem ez nagyon jó, sokat segít nekünk.
Ha jól tudom, hamarosan újra hiányozni fogsz…
Ez volt az U17-es korosztály utolsó összetartása az október 9-én kezdődő, norvégiai Eb-selejtező előtt. Az Illés Akadémia-Viktóriából Németh Adél és én vagyunk benne a minitornára készülő keretben, Szabó Kiara pedig biztonsági tartalék. Soha nem játszottam még tétmérkőzésen válogatottban, nagyon várom, de persze, viszem majd a tankönyveimet is…
