0–2-ről állt fel az Illés Akadémia U16

0–2-ről állt fel az Illés Akadémia U16

Sőt, Sátori Barnabás együttese az egyenlítés után a győzelemért támadt, ám a kapufa kisegítette a vendégeket.

Illés Akadémia U16 – MOL Fehérvár U16 2–2 (0–1)
Illés Aka. U16:
Tama – Abért B. (Gyapjas, 66.), Blum, Németh R., Bécsy – Rózsa (Csalló, 46.), Zsiga, Bene (Szabó B., 59.) – Palkó, Liplin (Sipos-Kiss, 59.), Pljesovszki (Szakasics, 59.). Vezetőedző: Sátori Barnabás.
Gólszerzők: Palkó (70., 1–2), Szakasics (84., 2–2)

Ősszel még az Alap-csoport küzdelmei során találkozott a két együttes: akkor Székesfehérváron Csalló Kristóf, Gyapjas Botond és Palkó Áron góljaival 3–2-re győztünk a piros-kékek ellen. Mi az első, ők a második helyen zárták az őszi szakaszt, így azért küzd ezen a tavaszon mindkét gárda, hogy a következő szezont már a Kiemelt-csoportban kezdje meg.

Inkább előttünk adódtak lehetőségek a meccs első időszakában, egy kontra végén a 20. percben mégis a vendégek szerezték meg a vezetést: a 14 méteres lapos lövés a hosszú sarokba talált utat, 0–1. Nem sokkal később Zsiga Patrik kísérleténél jártunk közel a gólhoz, ám a bekkek szögletre tudtak menteni közös erővel.

A kényelmes tempót elfelejtettük a második félidőre. A fehérvári térfélen folyt a játék, jöttek a beadások, a szabadrúgások és a szögletek, volt, hogy a kapufa segítette ki a vendégeket. A 63. percben a csereként beálló Sipos-Kiss Dániel lőtt 16 méterről, de üggyel-bajjal hárított a kapus. Egy perc múlva Szakasics Péter rázott le magáról három védőt is, középreadására a röviden érkezett Zsiga Patrik, csúsztatása pedig éppen csak elkerülte a hosszú felső sarkot – az ellentámadásból aztán betaláltak a vendégek, így 1–1 helyett 0–2 lett… Amikor Zsiga Patrik nagy helyzeténél sem jutott a kapuba a labda, úgy tűnt, meg vagyunk átkozva, ám ő nem hagyta annyiban, visszaszerezte a labdát, majd lekészítette Palkó Áronnak, aki 19 méterről elemi erővel kilőtte a kapu jobb felét, 1–2. Paprikás hangulatban fordultunk a hajrára, és meg is született az egyenlítés a 84. percben. Cseréink játszottak össze: Gyapjas Botond a bal szélen lépte át a térfelet, és remek ütemű középreadását Szakasics Péter 7 méterről bólintotta a léc alá, 2–2. Az egyenlítés még nagyobb lendületet adott nekünk, sorra rúgtuk a szögleteket. A 94. percben Sipos-Kiss Dániel 20 méteres lövése a felső lécről pattant ki, Csalló Kristóf fejesét pedig bravúrral védte a fehérvári kapus. Így az egyenlítés összejött, a fordítás sajnos nem.

Az első félidőben kiegyenlített játékot láttam: beleálltunk a meccsbe, viszont egy védelmi hibánkat kihasznált az ellenfél. Fordulás után próbáltunk magasabb fokozatba kapcsolni: nagy nyomás alá helyeztük őket, ám egy védelmi megingásunk után már kettővel mentek. Pozitívum, hogy ebből is vissza tudtunk jönni, sőt, a végén a győzelemért támadtunk. Felmerül a kérdés, hogy ha a meccs utolsó időszakában így tudunk támadni, akkor miért nem így kezdünk? Erre a válasz, hogy van a találkozónak lélektana – mi, ahogy mentünk az eredmény után, egyre inkább kifárasztottuk a fehérváriakat, egyre nagyobb fölénybe kerültünk, azaz nincsen szó arról, hogy nem álltunk bele a meccsbe megfelelően! 0–2-ről itthon tartottunk egy pontot, ám ezen a szinten ilyen védelmi hibákat nem szabad többet elkövetnünk. Az eredmény miatt csalódott vagyok, de elmondhatom, hogy egy színvonalas, küzdelmes, jó iramú utánpótlás-mérkőzésen vagyunk túl

– értékelt Sátori Barnabás a mérkőzés után.