Két góllal kikapott az Illés Akadémia U13-as csapata.
Veszprémi FC USE U13 – Illés Akadémia U13 2–0 (0–0, 2–0, 0–0, 0–0)
Illés Aka. U13: Szalai-Horváth – Angler, Tóth D., Axnix – Bosnyák Botond, Hideg – Horváth Á., Grádvohl, Szántó. Cserék: Bosnyák Bence, Laczó, Marian, Gurzó, Tasnádi Zs., Moldován. Vezetőedző: Nagy László.
Utolsó mérkőzésére készült az U13-as országos bajnokság Észak-nyugati csoportjában az Illés Akadémia. A zöld-fehérek Veszprémbe látogattak: ősszel hazai környezetben 3–0-ra sikerült legyőzni a VFC együttesét.
Ezen a mai meccs már a középkezdésből ziccerünk volt, három perc múlva ismét óriási helyzetünk, aztán öt perc múlva az üres kapuba nem találtunk be, teljesen reális lett volna a néhány gólos vezetésünk az első húsz perc után. Mivel alapvetően mindig egy az egyben védekezünk – ebből adódott, hogy gólokat kaptunk a második etapban – ám mindeközben a hazai kapust naggyá tettük, sok-sok lehetőség a mi koncentráltságunk hiánya miatt maradt ki. Ezt követően is óriási labdabirtoklási fölényben voltunk, ám tanácstalanok voltunk elől, hiszen a betömörülő ellenfél és a kicsi kapu is „ellenünk” volt. Még egy kis szerencsénk sem volt: ennyi helyzetből akár véletlenül vagy az ellenfélről is bepattanhatott volna egy-egy labda, de mi kihagytunk mindent, így ezúttal a veszprémiek nyerték meg a mérkőzést.
Ilyen mérkőzések után nehéz mit mondani: ugyanis kezdődhetne úgyis a nyilatkozatom, hogy extrán játszottunk. Labdabirtoklás, átmenet, támadásépítés – minden, ami futball, az működött, ám a kapu előtt az égvilágon semmi sem sikerült. Öt kapufát rúgtunk – volt támadás, hogy dupláztunk – és számtalan ziccert kihagytunk. Eddig is sok lehetőségünk volt egy-egy meccsen, a mai volt azonban a csúcs, legalább 15 gólt rúghattunk volna. Minden tiszteletem a veszprémieké, de minden túlzás nélkül mondhatom, nagy volt a különbség a javunkra. Ismét „csak” a gól hiányzott. Egykapuztunk, a támadózónában jól passzoltunk, de mindent vagy belerúgtunk a kapusba, vagy nem találtunk kaput. Ezt a meccset látni kellett volna – óriási fölényben voltunk. Ez a mai meccs a „hihetetlen kategória” volt. Egész héten a befejezéseket gyakoroltuk – az érkezések meg is vannak, de a befejezések pontatlannak bizonyultak
– mondta Nagy László a találkozót követően.
