Az Illés Akadémiáról hárman végezték el a Magyarországon elérhető második legmagasabb edzői képzést.
Szűk másfél évig tartott a Magyar Labdarúgó-szövetség legutóbbi UEFA Elit Youth A-tanfolyama, amelyen az Illés Akadémia három edzője is sikeresen vett részt. Az U19-eseket vezető Horváth András, az U13-asokat irányító Sátori Barnabás, valamint az U12-es korosztályunkat pallérozó Tóth Zsolt. Elsőként Tóth Zsolt volt a beszélgetőpartnerünk.
Hogyan lehetett bekerülni az UEFA Elit Youth A-képzésre?
Tíz éve dolgozom edzőként, így nyugodtan mondhatom, hogy az eddigi legkomplexebb felvételi eljáráson kellett átjutni ahhoz, hogy az Elit A-képzésen részt vehessek. Elméleti, majd fizikai teszt után gyakorlati vizsga következett. Ennek keretében prezentálni kellett egy kiválasztott témát és a soron következő edzést, majd egy megjelölt taktikai célt vettünk át magán a tréningen. Ezúton is köszönöm Németh Richárd kollégámnak és stábjának, hiszen ezt az ő U15-öseivel (2008) mutathattam be. Az edzést követően azonnal visszajelzést adtak az instruktorok. Néhány nappal később megjött a határozat, hogy az elméleti tesztem és a gyakorlati vizsgám olyan sikeres volt, hogy az Illés Akadémia történetének legfiatalabb edzőjeként felvételt nyertem az Elit A-képzésre, amelyet a hazai és a külföldi edzőképzésben egyaránt az instruktorok az utánpótlás Pro Licencének is neveznek.
Miképpen zajlott a kurzus?
A kurzust 16-an kezdhettük el. 2022 decemberében kezdődött a tanfolyam, kétnapos kurzusokra utaztunk Telkibe. Pedagógiai szemmel nézve nagyon tetszett a felépítettség: a frontális oktatás mellett sok volt a csoportmunka, interaktív volt a képzés – a gyakorlati és az elméleti is. Tanfolyami naplót vezettünk, ebben összegeztük az adott oktatási tematika tapasztalatait. Minden alkalomra ún. előmunkával érkeztünk, de ezen kívül házi feladatot is kaptunk. Utóbbi edzésvezetésekről szólt, amit fel is kell venni, meg kellett vágni és a következő tanfolyami nap előtt meeting keretében be is kellett mutatni – nagyon hálás vagyok Havasi Márton elemzőedzőnek, aki segített nekem a feladat technikai kivitelezésében. A kurzusnapok között nagyon sok szó esett a szakmáról, amelybe nem csak a résztvevők, hanem az instruktorok is bekapcsolódtak. A képzés során magyar és külföldi akadémialátogatás is szerepelt a programban. Győrben jártam a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémián, illetve a másik úticélom Nagymarton volt, ahol a Fussballakademie Burgenland munkájába nyertem betekintést.
A vizsgák mellett szakdolgozatban kellett egy szakmai témát bemutatni.
Az én írásom címe A téri tájékozódóképesség fejlesztése és alkalmazása utánpótláskorú és felnőttkorú labdarúgók esetében, illetve ennek gyakorlati megvalósítása az Illés Akadémián. Ezt a szakma divatos szóval „scanning”-nek hívja. A vezérfonált az akkor U12-es csapatom jelentette. Nagyon sok szakirodalmat olvastam mindehhez: hazai és külföldit is. A magyarok közül kiemelném Sisa Tibor: A döntésképesség fejlesztése című két kötetét, az európaiak közül pedig a norvég Geir Jordet műveit. A gyakorlati részt a scanning edzéselemekbe való belecsempészése jelentette – kitérve arra, hogy ez milyen hatást jelent a mérkőzéseken. A kulcsa a labda átvétele előtti időszak, hogy lássa a labdarúgó, hol is vannak a társai, milyen opciói vannak, és mi lett a scanning eredménye. A futball komplex jellegéből fakadóan kevés, ha valaki a labda átvétele előtt látja, hogy hol vannak a társai és hol van az ellenfél. Mélységi játékot, vagyis az ellenfél kapuja felé történő akciót tud-e kezdeményezni a játékos? Mi történik, ha mindezt a gyakorlatban nem tudja kivitelezni? A szakdolgozatomban ezért jelenítettem meg azokat az általam használt példagyakorlatokat, amelyek mindezen képességeket komplex módon hivatott fejleszteni. Diplomamunkámban természetesen bemutattam azt is, hogy a mérkőzéseken milyen fejlődés volt tapasztalható a scanninget követően a játékhelyzet-megoldásokban egyénekre lebontva, amely büszkén mondhatom, hogy az instruktorok tetszését is elnyerte és abszolút pozitív visszajelzést kaptam tőlük, amelyet ezúton is köszönök nekik!
Hogyan sikerült maga a vizsga?
Az instruktorok által leadott anyagból elméleti tesztet írtunk, illetve a magyar és külföldi akadémiai tanulmányutak tapasztalatait is prezentáltam. Egy szabadon választott edzéscélt kellett a saját korosztállyal megvalósítani, amit előtte felvázoltam egy előadás során. Hárman voltunk egy csapattal a gyakorlati vizsgán: én voltam a vezetőedző, győri kollégám az asszisztens edzői, míg mosonmagyaróvári szaktársam a szakmai igazgató posztot töltötte be. Azonnal visszajelzést kaptunk és a vizsga pozitív eredményét is közölték. Olyan szaktársaim voltak – Horváth András és Sátori Barnabás mellett a korábbi Illés Akadémia-növendék, Szalay Áron – mint Sándor György, Simek Péter, Filó Tamás és Rajnay Attila – akik sok-sok NB I-es mérkőzést tudhattak maguk mögött. Nagyon büszke voltam, hogy bekerülhettem ebbe a brigádba, a szakmai eszmecsérék szintén hozzájárultak a tanfolyam sikerességéhez.
