UEFA Elit Youth A diplomát szerzett Sátori Barnabás

UEFA Elit Youth A diplomát szerzett Sátori Barnabás

Szakdolgozatában a tehetség beazonosítására fókuszált az Illés Akadémia U13 vezetőedzője.

Az Illés Akadémia szakmai stábjából hárman: Sátori Barnabás, Tóth Zsolt és Horváth András vettek részt és végezték el sikerrel a Magyarországon elérhető második legmagasabb edzői végzettség, az UEFA Youth A tanfolyamát. Beszélgetőpartnerünk ezúttal U13-as korosztályunk vezetőedzője, Sátori Barnabás volt.

Hogyan zajlott az edzői pályád addig a pillanatig, míg az UEFA Elit Youth A diplomát a kezedbe vehetted?

Ez egy komoly mérföldkő az edzői pályafutásomban, így fontos visszatekinteni a múltra. Anno a C-licenszes tanfolyamot még Bakos Roland oktatása mellett végeztem el. Aztán 10 éve, az ő közreműködésével kerültem a Lurkóhoz, ahol Horváth Sándortól megkaptam a lehetőséget, hogy elinduljon az utánpótlásedzői karrierem: a Lurkó UFC U8-asait irányíthattam. Rá egy évre már az Illés Akadémia kötelékébe tartozhattam, Pacsi Bálint hívott és az U13-asokkal (az akkori 2003-asokkal) dolgozhattam. Itt az akadémián folyamatos támogatást kap az edzői kar, így a képzésünk, fejlesztésünk állandó – ezáltal sorban az UEFA B, aztán az UEFA A, majd most pedig az UEFA Elit Youth A tanfolyamot végeztem el sikeresen. Az Illés Akadémia nélkül nem juthattam volna el erre a szintre.

Hogyan zajlott a kurzus, milyen feladatok vártak a felvettekre?

Meg merem kockáztatni: kuriózum, hogy egy ilyen szintű tanfolyamon egyszerre hárman is képviselhettük az akadémiánkat. Magára a tanfolyamra az interaktivitás és a csoportmunka volt a jellemző. Rendszeresen házi feladatokat kaptunk, ezek mindegyikét prezentáltuk – ezekben a szakmai igazgatói kompetenciák jelentek meg. Nekem a tanfolyam személy szerint egy nagyon jól átlátható, konkrétumokon alapuló egységet adott: ezáltal az elmúlt 10 évben tanultakat és tapasztalatokat tudtam rendszerbe állítani. Rendkívül hasznos volt a kurzus, ahol nagyon sok jó szakembertől tanulhattam – és ülhettem egy padban – valamint remek emberekkel ismerkedhettem meg. A magyar labdarúgást illetően is bizakodó vagyok, jó gondolkodású edzők és szakmai igazgatók dolgoznak.

Miképpen is állt össze a vizsga?

A vizsgák egy e-learning teszttel kezdődtek meg. Fontos pont volt a külföldi tapasztalatok megismerése: még a kurzus alatt – Horváth András kollégámmal együtt – Bécsben jártunk tanulmányúton, ahol a Rapid akadémiai munkáját ismertük meg. Ennek bemutatása is a része volt a tételeknek, valamint a gyakorlati rész során egy edzést tartottunk csoportmunkában. Csákváron az U19-es csapat állt rendelkezésünkre: szakmai igazgatói, vezetőedzői és asszisztens edzői szerepköröket kaptunk, így ilyen minőségben kellett megmutatni a rátermettségünket. Fő pillére volt a vizsgának a szakdolgozatom, aminek címe: A tehetség beazonosítása az utánpótlás-labdarúgásban. Ha röviden lehetne összefoglalni a szakdolgozatom konklúzióját, akkor a több mint 100 éve, 1918-ban Révész Géza pszichológus, egyetemi tanár A tehetség korai felismerése című művében vallott gondolata jut eszembe:

A gyerekeknél a legritkább esetben beszélhetünk tehetségről. A nyelvi egyszerűség kedvéért beszélhetünk tehetségről, ám ennek veszélyeit jól látjuk a gyerekeknél. A gyerekeket azonnal címkézi a környezete. Tudnunk és tudatosítanunk kell, hogy nem minden tehetségígéretből lesz tehetség!

A szakdolgozatban éppen ezért arra hívtam fel a figyelmet, hogy nagyon kell vigyáznunk arra, hogy mikor és kire mondjuk rá azt, hogy tehetség.