A tavaszi szezonban a gyerekeket sújtó gyakori megbetegedések jelentős mértékben hátráltatták a korosztálynál zajló munkát, ám Takács Csaba vezetőedző szerint így is sokat fejlődtek a srácok. De természetesen így is vannak olyan területek – különösen a helyzetkihasználás –, ahol egyértelműen javulni kell még.
A felkészülésünk a tavaszi szezonra nem a megszokott módon zajlott, hiszen őszről három elmaradt bajnoki találkozónkat is pótolni kellett, így az edzőmérkőzések mellett már február közepétől tétmeccseket is játszunk. A tervezett munkát elvégeztük, a hangsúlyt a játékhelyzet megoldások javítására, a gyors és jó döntések fejlesztésére helyeztük. A cél, hogy a gyerekek a játékhelyzetek megoldásánál minél tudatosabbak legyenek, védekezésben, támadásban és az átmenetekben is tisztában legyenek az egyéni, a csapatrész és csapat feladatokkal. Természetesen meghagyva a szabad döntés lehetőségét, a gyerekek kreativitását.
A felkészülés alatt erős csapatokkal – MTK, Honvéd – tudtunk megmérkőzni, ami jól szolgálta a gyerekek fejlődését. Az elmaradt bajnokik – ETO, Csorna, Pápa – közül kettőn túl vagyunk, sajnos a győriek elleni találkozó többször került halasztásra betegségek miatt, és még mindig nem sikerült lejátszanunk.
A betegségek szerencsére a felkészülés alatt elkerültek minket. Az edzéseket, a felkészülési meccseket és a bepótolt bajnoki mérkőzéseket teljes létszámmal tudtunk abszolválni. A tavaszi szezon kezdetére viszont minket is utolértek a betegségek, olyan is előfordult, hogy csupán 5-6 fővel edzettünk. A létszám növelésére, a tervezett munka elvégzésére az U11-es korosztályból hoztunk fel játékosokat (Molnár Barnabás, Módly Samu, Hajba Botond, Dobovánszki Ábel, Székely Máté, Rajtosics Hunor). A srácoknak és a szüleiknek ezúton szeretném megköszönni, hogy kisegítettek minket ebben az időszakban. Többüknek már az edző- és bajnoki mérkőzéseken is tudtam lehetőséget adni.
Ősszel 9 meccs után a 3. pozíciót foglaltátok el a tabellán, és most 19 után is ott álltok. Hogyan értékelnéd a tavasz eddigi részét?
A tavaszi szezon kezdete 50 százalékosra sikeredet, hiszen az Üstökös ellen aratott győzelem után következett egy döntetlen az ETO csapatával, valamint és egy vereség a ZTE ellen. Az Üstökössel szemben, ha a helyzetkihasználásunk jobb, akár nagyobb arányban is nyerhettünk volna. Az ETO elleni döntetlent reálisnak mondanám. A ZTE-meccsre nagyon készültünk, az őszi hazai vereség miatt szerettünk volna revansot venni, sajnos vereség lett a vége, pedig a játék képe alapján alakulhatott volna másképp is, csak a kapu előtt határozottabbaknak kellett volna lennünk.
Aztán a betegségek ismét utolértek minket, emiatt a következő mérkőzésekre teljesen elfogytunk, ismét több bajnokit kellett elhalasztanunk, amelyekből már pótoltunk is néhányat. Az edzéseken a létszámot ebben az időszakban nem mondanám ideálisnak, a tervezett munkát többször sem tudtuk elvégezni, sokszor kellett a foglalkozások céljait megváltoztatni.
A következő négy mérkőzés eredményességére ez rá is nyomta a bélyegét.
A Nagykanizsa ellen könnyen, a Gyirmóttal szemben nyögvenyelősen tudtunk győzni. A játékunkkal nem volt gond, de a helyzetkihasználásunk az katasztrofálisra sikeredett. A ziccerek alapján mindkét mérkőzést akár két számjegyű különbséggel is nyerhettük volna. A következő, Sopron elleni mérkőzés is hasonló forgatókönyv szerint zajlott. Nagy mezőnyfölény, rettentően sok helyzet, de sajnos csak egy rúgott gól, ami miatt nem tudtunk három pontot szerezni. Ezen a mérkőzésen a futball örök törvénye beigazolódott, a sok kihagyott helyzet megbosszulta magát és a végén egyetlen kapura lövésből elért góllal pontot lopott tőlünk a soproni csapat. A mosonmagyaróvári mérkőzésre, ami ismét pótlás volt, még létszámhiányosan utaztunk, ahol a játék képét tekintve igazságos döntetlen született. Ellenfelünk sikeresen használta ki fizikális fölényét, a véleményem szerint nagyobb játéktudású csapatom ellen.
A következő mérkőzésünk a Királlyal lett volna, de a betegségek ismét közbeszóltak, a találkozó elmaradt. A Hévíz elleni összecsapásra már a betegségből visszatért játékosokkal készültünk fel, akik hosszú, másfél hónapos kihagyás után tudtak ismét mérkőzést játszani. A derbit megnyertük, a játékkal elégedett is vagyok, de a helyzetkihasználásunk ismét hagyott némi kívánnivalót maga után. Ha a mérkőzések összképét nézem, akkor bőven maradt bennünk pont, de a számok nem hazudnak, így a tabellán elfoglalt helyezésünk reálisnak mondható.
Ősszel 41, míg tavasszal 31 gólt rúgtatok. Ez a helyzetkihasználással van összefüggésben? A kapott gólok száma szinte azonos: nyolc illetve hat. Ezek szerint stabil a védekezés?
Ha a statisztikát nézzük az őszi 9 találkozón rúgott 41 gólnál a tavaszi 10 mérkőzésen szerzett 36 gól kevesebb, de ezt foghatjuk a gyengébb helyzetkihasználásunkra, a kapu előtti rossz döntéseinkre.A kapott gólok számát tekintve jól állunk. Ősszel 8, tavasszal 6 gólt kaptunk, a védekezésünk stabilnak mondható. Negatívum, hogy a kulcsmeccseken – gondolok itt a Győr és a ZTE elleni mérkőzésekre – a kapott gólokat egytől egyik hatalmas egyéni hiba előzte meg, mondhatjuk azt, hogy ellenfeleinkkel mi rúgattuk a gólokat. Pozitívum, hogy a védelmünket nem nagyon tudták megbontani. Védekezésünk egyik kulcsa a letámadás és a labdavesztések utáni visszatámadás, hiszen játékstílusunkból adódóan próbálunk minél többet labdát birtokolni és minél magasabban védekezni. A labdavesztések utáni átmenetekben javulnunk kell, illetve az indítás elleni védekezésben is van mit fejlődnünk, de összességében a csapat védekezésével elégedett lehetek.
Mennyit fejlődtek a srácok csapat, illetve egyéni szinten?
A mutatott játék csapat, csapatrész és egyéni szinten is fejlődést mutat. A felkészülés kezdete előtt kitűzött cél, hogy a játékhelyzeteket tudatosabban játszák le a gyerekek, léptünk előre, mondom ezt annak ellenére, hogy egy-egy szituációban még mindig figyelmeztetni kell őket a lehetőségekre. A labda nélküli mozgásokat sokkal tudatosabban hajtják végre, javultak a páros és a hármas kapcsolatok támadásban és védekezésben egyaránt. Külön öröm számomra, hogy néha már hallom a hangjukat is, figyelnek egymás mozgására, ami az együttműködésben fontos és meghatározza a csapat, csapatrész és egyéni taktikát is.
Milyen elvárásaid vannak a folytatásra nézve, akár eredményt, akár fejlődést tekintve?
Szeretnénk a hátralévő mérkőzéseken minél sikeresebben szerepelni, nemcsak eredményességben, hanem a mutatott játékban is. Védekezésben a már említetteken túl mindenképp fejlődnünk kell egyénileg, főként az agresszivitásban. Támadásban elsősorban a helyzetkihasználásunkon kell javítani, ami nagyban függ a kapu előtti szituációknál hozott döntésektől, játékhelyzet felismerésektől, illetve az egyéni megoldásoktól. Szóval gondolkodásban, döntéshozatalokban és egyéni technikában is előre kell lépnünk. Összességében mindenben kell fejlődnünk. Azért dolgozunk edzéseken, azért játsszuk a mérkőzéseket, hogy mindez megvalósuljon.
