Az U17-es válogatott tagjaként szerepelt az Istria Youth Cup nemzetközi tornán az Illés Akadémia két növendéke: Ládonyi Bálint és Szalma Zétény.
Horvátország felé vette az irányt a magyar U17-es válogatott. A keretbe ezúttal ketten kaptak meghívást: a már rutinosnak tekinthető Ládonyi Bálint, valamint az újonc Szalma Zétény. Velük beszélgettünk a torna tapasztalatairól.
Körhöcz Gyuri bá’ értesített arról, hogy a tartaléki státuszomból előre lépve tagja vagyok a keretnek: nagyon boldog voltam a hír hallatán! Mivel a felnőtt válogatott Nemzetek Ligája-selejtezője egy időben volt a mi tornánkkal, ezért nem Telkibe utaztunk, hanem egy budapesti belvárosi szállodába. Innen mentünk edzésre Angyalföldre, Újpestre és Zuglóba is
– kezdte beszámolóját Szalma Zétény. Milyen körülmények fogadtak benneteket Horvátországban?
Tengerparti szállodában helyeztek el bennünket, a szobatársam a Stuttgartban légióskodó jobb szélső támadó, Bihari Ervin volt. Már az utolsó otthoni edzésen is úgy gyakoroltunk, hogy a kezdőcsapat tagja vagyok: négyvédős rendszerben szerepeltek a házigazda ellen, én voltam a bal oldali bekk. Hajtós meccset játszottunk: az első időszakban inkább védekezésre kényszerültünk, el is húzott két góllal az ellenfelünk. Változtattunk aztán a taktikán, vissza is jöttünk a meccsbe. A 74. percben egy magas labdát én fejeltem vissza Szoják Botondnak, akinek az átadását Vasziljevics Andrej értékesítette, ezzel egyenlítettünk! Sajnos nem tudtuk megtartani az eredményt, így nem jutottunk a legjobb négy közé. A szövetségi edző megdicsérte a játékomat a debütálásom során. Regeneráció és edzés következett, aztán az újabb találkozó előtti napon kiderült, hogy ismét kezdek. A fizikálisan rendkívül erős Norvégiával játszottunk: azonnal felívelték a labdákat, rengeteg volt a magas labda – nem találtunk erre megfelelő ellenszert, így a hajrában kapott gólokkal 4–0-s vereséget szenvedtünk.
Volt-e fakultatív programotok?
A pihenőnapunkon Pulába mentünk be várost nézni, ahol a mediterrán hangulatban kaptunk három óra szabadidőt, a séta mellett fagyiztunk is egy jót. A Dél-Korea elleni helyosztón a szünet után álltam be – védekezésben egy rendkívül gyors szélsőt kellett semlegesítenem. Megpörgettük a játékot, jól is ment a futball: egy felpasszolt labdánál megelőztem a koreai játékost, összejátszottam Szegedi Botonddal, aki visszaadta nekem területbe, azt levittem az alapvonalig, a beadásomat pedig combbal átvette Orji Dávid és a rövid alsóba lőtt. Két balszerencsés gólt kaptunk, így végül 4–3-as vereséget szenvedtünk.
Hogyan értékeled ezt a bő másfél hetet?
Mindhárom meccsen próbáltam stabil lenni, támadójátékban pedig Korea ellen sikerült a legtöbbet hozzátennem a futballunkhoz. Ugyanazon a poszton szerepeltem, mint az akadémiai csapatban – a begyakorolt taktikát igyekeztem végig megvalósítani. Boldog vagyok, hogy háromszor is magamra húzhattam a címeres mezt! Bízom benne, hogy a következő alkalommal ismét lehetőséget kapok Horváth Dávidtól!
A Telki Kupán Szaúd-Arábia, Olaszország és Törökország ellen is szerepelt az U17-es válogatottban Ládonyi Bálint, ezúttal pedig két újabb mérkőzésen lépett pályára a bal oldalon több poszton is bevethető növendékünk.
A megérkezés után mérések következtek, majd jött az első közös edzés, aztán a többi foglalkozás. A kondi mellett elemzések is szerepeltek a programban és átvettük a taktikai elemeket. A harmadik közös tréning előtt jeleztem, hogy kisebb fájdalmam van, így nekem ez kimaradt, majd elutaztunk Horvátországba. A szobatársam Angyal Adrián az MTK támadó középpályása volt. Amíg a többiek edzettek, én kezelésen és külön labdás foglalkozáson vettem részt. A horvátok elleni meccs helyett futóprogram és kis labdázás következett nekem. Kívülről úgy tűnt, hogy rendkívül intenzív csapat a horvátoké, technikásak voltak a szélső támadóik – a második félidőre egyértelműen feljavult a játékunk, sajnálatos, hogy egy kontragóllal végül kikaptunk.
Rendbe jött a sérülésed?
A következő edzés első időszakát már közösen csináltam a csapattal, másnap pedig már majdnem teljesen végig. Norvégia ellen 30 percet játszottam: rendkívül erősek voltak az északiak, akik a fizikalitásukra építkeztek, ívelt labdákkal operáltak és a pontrúgásokra hagyatkoztak, ezekre remekül érkeztek. Két gólt is kaptunk ilyen fejesből. Bal oldali támadóként kezdtem és a csere után mentem vissza bekknek.
Miképpen alakult a felkészülés az utolsó meccsre? Mivel már játszottál Szaúd-Arábia ellen, volt már tapasztalatod az ázsiai futballról, de mint tudjuk, teljesen más stílust képviselnek a távol-keletiek.
A szüleim is elutaztak Isztriába, így közösen lementünk a tengerpartra, fürödtünk is egyet. Az utolsó meccsre való felkészülés során kiderült, hogy kezdő leszek a koreaiak ellen – külön a védőtársaimmal még videóztunk is. Korábban mindig is érdekesnek találtam a koreai-japán futballvonalat, és most megtapasztalhattam testközelből, milyen is ellenük játszani. Nagy sebességgel futballoztak és a kontráikban bíztak. A meccs eleje szokatlan volt, bele kellett rázódnom, aztán egyre többször megindultam – ez is a taktikai elemeink között szerepelt, jöttek is labdák, amiket be is adtam, sajnos ezekből igazán nagy gólhelyzet nem alakult ki.
Milyen tapasztalatokat szereztél az újabb válogatottbeli összetartás alatt?
Mind fizikálisan, mind mentálisan kemény volt ez a 12 nap – szerintem nagyon jó lehetőség volt a fejlődés szempontjából. Ismételten tétmérkőzéseken léphettem pályára – ezt pedig szeretném kamatoztatni a jövőben és mindent elkövetek annak érdekében, hogy újfent ott lehessek Horváth Dávid szövetségi edző meghívotti listáján.
