Már a 27. forduló után eldőlt az elsőség sorsa.
Remekül indította a 2011/2012-es U16-os I. osztályú bajnokságot az Illés Akadémia együttese. A Bánfalvi Attila által irányított csapat az első 13 találkozóját megnyerte: az előzetesen riválisnak kalkulált Honvéd-Magyar Futball Akadémiát Jancsó András és Hegedűs János góljaival 2–0-ra, a Ferencvárost – idegenben – Bölcsföldi Milán és Grabant Bence találataival 2–1-re, míg a Puskás Akadémia-Videoton gárdáját Bölcsföldi, Hegedűs és Rácz Barnabás góljaival 3–0-ra győztük le. Az ősz végén a tabellán a mieink 40, a Vidi 38, a Honvéd 34, az FTC pedig 33 ponttal állt. A Zalaegerszeget idegenben 3–1-re vertük meg (gólszerzők: Török Milán, Rácz, Hegedűs).
A tavasz is parádésan kezdődött: hét győzelemmel a tarsolyban – köztük a ZTE elleni hazai 4–1-gyel (Rácz 2, Bölcsföldi, Hegedűs). Annak ellenére, hogy a 23. fordulóban a Ferencváros el tudta venni a szombathelyiek 100%-os hazai mérlegét, az első hely nem forgott veszélyben. A 26. fordulóban a Puskás Akadémia-Videoton 60 ponttal várta a 67 pontos vasi csapatot – ez lett volna a Fejér megyeiek utolsó esélye, hogy befogják a mieinket. A zöld-fehérek azonban Bölcsföldi duplájával 2–1-re nyertek, így akként utazhattak 2012. május 19-én Siófokra, hogy győzelem esetén megvan a bajnoki cím is. Nos, a Balaton-parton nem volt kérdés a három bajnoki pont sorsa: a mieink a 10. percben már két góllal vezettek, és végül 11-ig meg sem álltak (Tihanyi Olivér 2, Hegedűs, Rácz, Bölcsföldi, Vincze Kevin, Török, Bedi Noel, Szabó Dániel és Grabant Péter, valamint egy öngól) – és kezdődhetett a bajnoki címmel együtt járó fieszta.
Gólöröm Illés Akadémia-módra. Siófokon 11–0-ra nyert a csapat és bajnoki címet érdemelt ki.
A kiírást végül 73 szerzett ponttal, a második legtöbb góllal (107), és a legkevesebb kapottal (31) az Illés Akadémia-Haladás nyerte meg.
A csapatot az első helyig vezető Bánfalvi Attila így emlékszik vissza a szezonra:
Óriási előnyt jelentett számunkra az, hogy a társaság kétharmada 5-6-7-8 éves korától már együtt játszott a Lurkóban, ahol Horváth Gábor, Somfalvi Péter, Németh Szabolcs és Jakab Csaba foglalkoztak velük. U11-es korosztályként a Haladás VSE-hez kerültünk, ahol testvéremmel, Zsolttal dolgozhattunk együtt a fiúkkal. A meglévők nagyon sokat fejlődtek, átkerültünk az Illés Akadémiára – ahol pedig kiegészülhettek a más megyéből érkezőkkel. Először a 2010/2011-es U15-ös küzdelemsorozatban Nagy József mellett dolgozhattam a fiúkkal: abban a bajnokságban ezüstéremig jutottunk. Simon Attila szakmai vezető döntése alapján a következő évben már az én kezembe került az irányítás. Nagyon jó közösséget alkottak a fiúk, igazán remek szülői háttértámogatást kaptam, ami együttvéve összetartó brigáddá kovácsolt bennünket. Látványosan játszottunk, talán nem túlzás azt mondani, hogy végigvertük az országot, öröm volt a közös munka. A legemlékezetesebb meccs ebből az évből mégiscsak az egy évvel idősebbek között lejátszott MTK elleni találkozó volt: U16-osként idegenben 5–3-ra vertük meg az U17-esek között harmadikként záró kék-fehéreket.
A bajnokcsapatban pályára léptek: Gyécsek Martin, Gyimesi Máté, Molnár Dániel – kapusok; Bedi Noel, Bokodi Tamás, Bölcsföldi Milán, Dedics Alex, Dulicz György, Grabant Bence, Grabant Péter, Hegedűs János, Hirschler Bence, Jancsó András, Jordán Benedek, Keresztes Bence, Koltai Dániel, Könczöl Szilárd, Kulcsár Olivér, Kulcsár Roland, Mátyás Kristóf, Milkó Dániel, Németh Dominik, Petró Balázs, Rácz Barnabás, Sarang Dániel, Schindler Dániel, Sipőcz Gábor, Szabó Dániel, Tihanyi Olivér, Tóth Martin, Tóth Máté, Török Milán, Varga Attila, Vincze Kevin – mezőnyjátékosok.
