Szűk egy hét alatt óriásit fordult a világ Debreceni Zalánnal. Az Illés Akadémia 18 esztendős növendéke október 19-én az ETO FC Győr ellen debütált a Szombathelyi Haladás NB II-es futballcsapatában, október 26-án Kazincbarcikán pedig már második alkalommal találta magát a zöld-fehér együttes kezdő 11-ében. Kérdés, hogy hétvégén a Békéscsaba gárdájával szemben lejátszandó bajnokin is bizalmat szavaz-e Mátyus János vezetőedző akadémistánknak?
Nagyon bízom abban, hogy a mester ismét számít a játékomra. Jó lenne zsinórban harmadszor is pályára lépni az NB II-ben. Remélem, hogy eddig sem neki, sem pedig a szurkolóknak nem okoztam csalódást.
A szurkolók nem is olyan régen még nem is igen tudhatták, hogy ki is Debreceni Zalán.
Ezen nem is szabad csodálkozni, mivel én sem nagyon számítottam arra, hogy ilyen gyorsan lehetőséget kapok a felnőtt csapatban. Szerencsére azon a két meccsen, amelyeken pályára léphettem, négy pontot szereztünk.
Ráadásul a két mérkőzésen más és más poszton szerepeltél, mivel Mátyus János a Győr és a Barcika ellen különböző rendszerben játszatta legénységét. Hogyan tudtál ezekhez alkalmazkodni?
Először természetesen meg kellett szoknom a dolgot, mivel a két találkozón különböző feladatokat kaptam. A második meccsen jóval biztonságosabb játékra volt szükség a védelemben. Ott nem vállalhattam annyit, mint az ETO ellen. Nem volt annyi lehetőségem az előrejátékra. Ettől függetlenül számomra az volt a legfontosabb, hogy pályára léphettem.
Mennyire volt más felnőttek ellen játszani, mint a saját korosztályod képviselőivel szemben?
Ég és föld a különbség. Itt az NB II-ben a párharcok lényegesen keményebbek, mint mondjuk az U19-es bajnokságban. Fizikálisan jóval erősebb ellenfelek vannak, sokkal jobban oda kell magamat tennem. Egyértelműen bele kell még erősödnöm a felnőtt fociba, de úgy gondolom, hogy az idő nekem dolgozik.
Mennyire jelent számodra előnyt, hogy nálunk az Illés Akadémián minden szempontból remek képzést kaptál?
Nagyon komoly, színvonalas munkát végzünk az Akadémián. Kemények az edzések és a meccsek is, ez pedig garanciát jelent a fejlődésünkre. Nem csoda, hogy sorban kerülnek be tőlünk a játékosok a Hali felnőtt csapatába.
Nem is olyan régen Dezamits Dominikkal beszélgettünk a debütálása után, aki úgy fogalmazott, hogy most örül csak igazán annak, hogy amíg a barátai 35 fokos hőségben strandoltak, addig ő kőkemény edzéseken töltötte az idejét.
Tökéletesen igazat adok Dezának, mert megéri a sok lemondás, a rengeteg munka. Itt az eredménye. Rendkívül nagy lendületet adhat a további pályafutásomra nézve ez a két NB II-es mérkőzés. Először szeretnék biztos helyet kiharcolni a Haliban, folyamatosan fejlődni. Aztán pedig távlati célként a légióskodást tűztem ki magam elé.
A fizikális dolgokon kívül miben kell még szerinted feltétlenül fejlődnöd?
Nagyon sok mindenben, de a pályán való kommunikációban egészen biztosan. Ez elengedhetetlenül szükséges a játékban. Nagyon jól esett, hogy Mátyus János mindkét mérkőzés után elégedett volt a teljesítményemmel. Ez még keményebb munkára sarkall.
Vasárnap a Békéscsaba elleni derbit követően jöhetnek harmadszor is majd a dicsérő szavak?
Jó lenne, de a leglényegesebb, hogy a csapat nyerjen. Számomra pedig teljesen mindegy, hogy milyen poszton szerepelhetek, ha pályára kerülök, mert itt is, ott is megpróbálnék 100 százalékot nyújtani.
