A Haladás-Viktória FC együttese kifejezetten erős őszi idényt produkált, többek között két alkalommal is legyőzte a tavalyi bronzérmest, de a listavezető, címvédő Ferencvárostól is pontot tudott rabolni.
A remek egységnek fontos tagjai a fiatal akadémisták is, akik élvezik Székely Tibor vezetőedző bizalmát. A trénerrel beszélgettünk az elmúlt hónapok történéseiről és az Illés Akadémia növendékeiről.
Összességében hogyan értékelnéd a csapat őszi szereplését?
Pozitív előjelekkel vártuk a rajtot, mert egy jól sikerült felkészülésen voltunk túl, ahol nagyon meg voltam elégedve a lányokkal. Az első négy fordulóban hét pontot gyűjtöttünk, csak az MTK-tól szenvedtünk vereséget, akkor is egy szoros, kiélezett mérkőzésen. Ezt követően jött egy hullámvölgy, nehéz helyzetbe kerültünk, sérülések, betegségek, létszámproblémák hátráltattak bennünket, ami némileg rá is nyomta a bélyegét a teljesítményünkre. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem az Illés Akadémia vezetőségének a segítséget, hogy mindig számíthattam a tehetséges fiatalokra, akik nagyon sokat segítettek. Az utolsó szakasz ismét jól sikerült, győzelmeket, pontokat szereztünk, zárásként pedig a Ferencváros ellen értünk el bravúros döntetlent.
Említetted az akadémistákat. Mi volt az ő szerepük az őszi idényben? Akár összehasonlítva a tavaszi időszakkal!
Ahogy már említettem, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt időszak úgy sikerüljön, ahogy sikerült, de erre számítottam is, hogy így lesz, mert rendszeresen láttam őket az U19-es mérkőzéseken, ahol meggyőzően játszottak. Vannak olyanok, akik már-már alapemberré nőtték ki magukat, sokan pedig bizony kopogtatnak ennek az ajtaján. Mindegyikükön azt láttam, hogy motiváltak, meg akarják mutatni magukat, és igyekeznek élni a lehetőséggel, amit kapnak. Nagyon sokszor új lendületet hoztak a játékba, és nem látszott rajtuk a megilletődöttség, ha adott esetben egyből a mély vízben találták magukat.
Miképpen látod az akadémistalányok teljesítményét?
Németh Adéllal kezdeném, aki több tekintetben is sokat lépett előre, megbízható teljesítményt nyújt, nagyon alázatosan végzi a dolgát edzéseken és mérkőzéseken egyaránt. Folytatva a Némethek sorát, Mirtillel is abszolút elégedett vagyok, amikor lehetőséget kapott, élt vele, csakúgy, mint Németh Zsófi Peó, aki, amikor kellett, zokszó nélkül jött, segített. Volt, hogy kezdőként kapott lehetőséget, jól megoldotta a feladatát. Ő most fontos időszak előtt áll, ami a tanulmányait illeti, sokat beszélgettünk róla, hogy miként képzeli el a jövőjét. A két nyáron érkező lány, Nagy Dorottya és Varró Veronika főleg a szezon második felében kapott lehetőséget, nagy potenciált látok bennük. Jó adottságokkal rendelkeznek, képzett játékosok. Kováts Anna nem akármilyen mérkőzésen, az MTK ellen mutatkozhatott be, méghozzá remek teljesítménnyel. Sajnos a következő edzésen bokasérülést szenvedett, így utána már nem számíthattam rá, de egészségesen biztos vagyok benne, hogy nagy segítsége lesz a csapatnak. Sajnos olyanok is voltak, akik hosszabb kihagyásra kényszerültek és tudták végigdolgozni az őszi szezont. Csizmadia Zsófi és Andrónyi Réka is betegséggel, sérüléssel küszködött, nem igazán voltak bevethetőek. Remélem, hogy a felkészülés kezdetére egyenesbe jönnek és elkerülik őket a problémák. Hajba Jázmin – Németh Zsófi Peóhoz hasonlóan – a lehetőségeihez képest megpróbálja összeegyeztetni az iskolát, valamint az edzéseket, mérkőzéseket. Amikor tud, jön, segít nekünk, ezt pedig itt is szeretném neki megköszönni.
Van esetleg olyan dolog, ami hiányérzetet kelt benned az akadémistákkal kapcsolatban, vagy nem úgy sikerült, ahogy szeretted volna?
Összességében azt gondolom, hogy nincs ilyen. Elégedett vagyok azzal az úttal, amin éppen rajta vagyunk, rajta vannak, és erről nem szeretnénk letérni. Vannak olyan fiatalok, akiktől – mivel már hosszabb ideje az NB I-es keret tagjai – többet várok el, de ez egyrészt a több tapasztalat miatt van, másrészt pedig azért, mert tudom, hogy mire képesek.
Ki az, aki véleményed szerint a legtöbbet fejlődött, és ki az, akitől tavasszal várod az igazi kiugrást?
Nem szeretnék senkit sem kiemelni, mert tényleg úgy gondolom, hogy mindenki nagyon jó hozzáállással dolgozott és igyekezett a lehető legtöbbet kihozni magából. Én őszintén örülök, hogy ezekkel a lányokkal dolgozhatok, nagyon élvezem a közös munkát, és bízom benne, hogy ez az ő részükről is így van, és így is fog maradni.
