Ezt a pozíciót kellene megőrizni

Ezt a pozíciót kellene megőrizni

Féltávnál a feljutást jelentő első helyen áll az országos bajnokság Alap-csoportjában akadémiánk U15-ös csapata. Sátori Barnabás és Varga Roland legénysége eddigi 11 meccséből 8-at megnyert, egyszer döntetlent játszott és két alkalommal vesztesen hagyta el a pályát.

Az őszi szezonról Sátori Barnabás vezetőedzővel beszélgettünk.

Én elsősorban nem eredményesség szempontjából szeretném megközelíteni a dolgot, mivel a legfontosabb célunk az egyének fejlesztése volt, aztán pedig a csapatjáték hatékonyságának növelése. De nem akarok álszent sem lenni: persze, hogy lényeges a tabellán elfoglalt helyezés is, mivel csak a bajnok juthat fel a legjobbak közé. A stábbal meg is próbáltuk a srácok válláról levenni ezt a terhet, de ettől ez még tény marad.

Ahhoz kétség sem férhet, hogy jó úton jártok, de azért volt két olyan mérkőzés, amely kilógott a sorból: a DEAC és az Ikarus ellen is 2–1-es vereség lett a derbi vége. Pedig átlagban mérkőzésenként majdnem háromszor találtok be.

Mind a két találkozó más volt, de annyiban hasonlítottak egymásra, hogy nem mi rúgtuk az első gólt. Szinte valamennyi meccsünkön mi domináltunk, az ellenfelek pedig megpróbáltak körömszakadtáig védekezni. Lényegében a döntetlenből indultak ki. Az tény, hogy mindenki kettőzött erővel küzd az Illés Akadémiával szemben. Ennek a két mérkőzésnek pedig az a tanulsága, hogy az első perctől kezdve maximálisan összpontosítani kell, mert senki sem fogja olcsón adni a bőrét.

Szerencsére a legnagyobb riválisnak látszó Újpestet sikerült 4–0-ra legyőzni.

Velük a nyáron játszottunk egy edzőmeccset, így nagyjából tudtuk, hogy mire számíthatunk tőlük. Azt gondolom, hogy ők jól futballoznak: magasan védekeznek, próbálnak kezdeményezni. Szerintem egy kifejezetten jó meccset vívtunk velük, ami nem volt olyan egyszerű, mint amit a 4–0-s végeredmény sejtet. Nagyon fontos volt a védekezésünk stabilitása, a helyzeteinket pedig megfelelő százalékban értékesítettük. Lényegében az előzetes elképzeléseink szerint alakult a találkozó.

A 11 mérkőzéseteken 32 gólt szereztetek és csupán hatot kaptatok. A házi gólkirály Liplin Bence lett hét találattal, akit a hatot jegyző Palkó Áron követ. Nagyon úgy néz ki, hogy jól eloszlottak a csapaton belül a terhek.

Ez egyértelműen előny a számunkra. Amúgy Bencére az utolsó fordulókban nem számíthattunk, de nagyon jól pótolta Áron. Jó érzés, hogy nem egy embertől kell várni a gólokat.

Ebben a dologban az is nagyon szép, hogy az említett két játékosunk a kora szerint akár még az U14-es csapatunkban is pályára léphetne.

Ez így van, de az egész akadémiánkon nagyon fontos szempont, hogy a legtehetségesebbek feljebb is tudjanak játszani. Meskó Márkkal együtt három 2008-as játékos volt nálunk az U15-ben. Nyugodtan mondhatom, hogy mindhárman meghatározó szerepet töltöttek be a mi korosztályunkban is. Egyértelmű, hogy az ő fejlődésüket ez szolgálja leginkább. Sőt, Palkó Áron már az U16-ban is bajnokit játszhatott.

Végezetül: mit vársz a folytatástól?

Enyhe túlzással élve folyamatosan eredménykényszer alatt kell teljesítenünk. Minden meccsre úgy állunk fel, hogy nyernünk kell, mert elsők akarunk lenni a bajnokság végén. Lélektanilag fontos volt, hogy a téli szünetre éllovasként vonulhattunk. Ez jó alap a folytatásra és tavasszal megfelelő önbizalommal minimum ott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk. Sőt, erre még rá is tudunk tenni, mert mind egyénileg, mind pedig csapat szinten fejlődni fogunk még. Én bizakodó vagyok. Remélem, hogy a sérülések elkerülnek bennünket és akkor nem lehet probléma. A gyerekek átérzik a dolog súlyát, és ha mindenki rendelkezésre áll, akkor tényleg nekünk van a csoportban a legjobb csapatunk.