Ez a négy, nem „csak négy”

Ez a négy, nem „csak négy”

Nem volt könnyű helyzetben az U15-ös csapatunk a hétfőre halasztott győri bajnokin. A játékosok többsége szombaton és vasárnap a korosztályos Diákolimpia országos döntőjében képviselte iskoláját – a fáradtság másnap is ott volt még a lábakban.

ETO FC Győr U15 – Illés Akadémia-Viktória U15 1–4 (1–4)
Illés Aka.-Viktória U15:
Takács M. – Ferenczi H. (Babos H., 68.), Sági F., Imre A. (Kóródi A., 41.), Bihari P. – Licskai L., Anderle M. (Pusztai V., 68.), Lukács K., Polovics D. – Alasz H. (Göndör R., 47.), Harmath R. Vezetőedző: Ferencsik Evelin.
Gólszerzők: Alasz H. (7., 0–1; 40., 1–4), Licskai L. (9., 0–2), Lukács K. (30., 0–3)

A két bevezető mondatot olvasva, bizonyosan van, aki azt hiszi, Ferencsik Evelin remek közösséget alkotó, jó szellemű csapata nem vette sikerrel az újabb akadályt. Erről azonban nincs szó, ezek a lányok sokkal jobban szeretnek annál futballozni, mint hogy egy kis fáradtság az útjukba álljon.

Sem a fáradtság, sem az ETO nem tudott…

Alasz Hanna a 7., Licskai Léna a 9. percben lőtt gólt, majd, amikor – az első félóra végéhez érve – Lukács Korina is megrúgta első bajnoki gólját, tulajdonképpen eldőlt a mérkőzés. Bozsóki Anna pár perccel később szépített ugyan, de a bajnokság góllövőlistáját vezető Alasz Hanna még a szünet előtt lőtt még egy gólt, visszaállítva a két csapat közötti háromgólos különbséget.

A második félidőben Ferencsik Evelin cserélt, lehozta az egyre fáradtabb játékosokat. Ha ekkor már nem is volt annyira gördülékeny a csapat játéka, nem is növeltük tovább az előnyünket, a minőségi különbség meglátszott az Illés és a hazai gárda között.

Bár sokszor elmondtam és elmondom most is, akadémiánkon, a csapataink bajnoki mérkőzésein nem az eredmény az elsődleges, azért tagadhatatlanul jó érzés, hogy a lányok fontosnak tartják a jó teljesítményt és nyernek is. Büszke vagyok rájuk és szeretem őket annyira, hogy mondjam: ma nem játszottak csúcsformában, tudnak ők ennél lényegesen élesebben, pontosabban is futballozni. Rögtön hozzáteszem viszont, le a kalappal előttük, ahogy 14-15 éves kislányként felülemelkedtek a nehézségeket, a hétvégi fáradtságon, a hétkezdet nyűgjein. Gratulálok nekik

– értékelt büszkén Ferencsik Evelin.