Egyszer fent, egyszer lent

Egyszer fent, egyszer lent

Az őszi szezonban csak nüánszokon múlott, hogy nem sikerült teljesítenie a célkitűzéseket U17-es együttesünknek. Ezzel szemben tavasszal már négy fordulóval a zárás előtt realizálták az elvárásokat. A részletekről Sátori Barnabás vezetőedző beszélt.

Az őszi szezont a 12 csapatos kiemelt bajnokságban kezdtük, ahol az első nyolcba kerülés volt a cél. A tervezett minimális 14 pontot sikerült teljesítenünk, viszont meglepő módon ez csak a 9. helyre volt elegendő. Apróságokon múlott a siker, jellemző, hogy az utolsó pillanatig nyílt volt a „feljutás” és a „kiesés” kérdése. A tavaszi szezont a B-csoportban kezdhettük, ahol velünk együtt nyolc gárda küzdött a bajnoki pontokért. Itt a minimális cél az első négybe kerülés volt, úgy, hogy közben egyre többen kapjanak játéklehetőséget az U19-ben. Ezt maximálisan sikerült teljesíteni, négy fordulóval a vége előtt már biztos másodikok voltunk és folyamatos volt a felfelé áramoltatás, közben 2005-ös és 2006-os születésű játékosok is bemutatkoztak a mi csapatunkban.

Mi volt a csapatod játékában, amivel elégedett voltál, és mi az, amivel kevésbé?

Úgy gondolom, hogy az Illés Akadémiára jellemző stílust tudtuk hozni, vagyis próbáltunk magasan védekezve már az ellenfél térfelén labdákat szerezni és abból gyors támadásokat vezetni. Ezzel a részével elégedett lehettem, ez csapat szinten jól működött. Viszont a felállt védelem elleni játékban csak időszakosan tudtunk olyan teljesítményt nyújtani, ami elvárható lett volna.

A véleményed szerint milyen fejlődésen mentek keresztül a srácok az elmúlt hónapokban?

Már a szezon kezdete előtt egyértelmű cél volt, hogy a csapat mellett az egyének is fejlődjenek. Ennek megvalósítását a Talent-program és az egyéni képzések is segítették. Mivel nagy létszámú stábbal dolgoztunk, így még több figyelmet tudtunk fordítani a gyerekek egyéni képzésére. Úgy gondolom, hogy mindenkinek jelentős mértékben sikerült több területen is előre lépnie.

Sok játékosod mutatkozott be az U19-ben, sőt többen is a felnőtt csapat ajtaján kopogtatnak. Milyen jövőt jósolsz nekik?

Nem szeretnék név szerint kiemelni senkit sem, mivel több játékosban is benne van a potenciál, hogy minőségi felnőtt karriert fusson be. De most az U19 és a felnőtt futball kapujába belépve még jobban előtérbe fog kerülni, hogy ki milyen karakter és milyen erős mentálisan. Én nagyon drukkolok a srácoknak, hogy ezt a szintet is megugorják és teljesüljenek a kitűzött céljaik, álmaik.

Korábban említetted, hogy nagy létszámú stábbal dolgozhattál.

Ez így van. Külön köszönöm Szűcs János, Szekér István, Németh Gábor és Gusztafik Ádám munkáját. Mindannyian olyan minőséget képviselnek a szakmájukban, ami nagyon komoly segítséget jelentettek a számomra.