A helyes táplálkozás, valamint annak szerepe az élsportban – ez volt a vezérfonala annak az interjúnak, melyet Takátsné Kádár Saroltával, az Illés Akadémia dietetikusával készítettünk.
Meg kell érteni, hogy manapság már a táplálkozástudomány szerves része az élsportolók képzésének, nevelésének. Ez egyszerűen nem lehet kérdés, annyira tényként kezelendő. Már közel kétezer éve megmondták, hogy az vagy, amit megeszel. Ez talán még sohasem volt annyira igaz, mint mostanság. Ennek pedig az az egyik leglényegesebb eleme, hogy nem csak a mennyiségre, de a minőségre is nagyon oda kell figyelni. Az élsportolók teljesítménye pedig szorosan összefügg az étkezéssel.
Ezeket az ismereteket hogyan tudod átadni a növendékeinknek és cseppet sem mellesleg, a szüleiknek?
Leginkább a keddi napokon van erre lehetőség. Ekkor tudunk a szülőkkel is találkozni. Szerencsére az a tapasztalat, hogy komoly igény van ezekre a találkozásokra, beszélgetésekre. Van mód arra, hogy előre időpontot egyeztessünk és aztán eszmét cseréljünk a témáról.
A kollégistáink étrendjét viszont nem a szülők, hanem az Illés Akadémia szakemberei állítják össze.
Ez így van. Amit mi az étterem vezetőjével összeállítunk, abban szakmailag kifogásolható dolog nemigen fordulhat elő, mivel élettani szempontok figyelembevételével tervezzük meg. Azt is mondhatnám, hogy én adom a szakmai hátteret, az étterem pedig a gyakorlati részt. Mi lényegében erre tudunk garanciát vállalni.
A tapasztalatok alapján ebben az étrendben rengeteg új elem is fellelhető.
Tény, hogy sokan nem is értik igazán, hogy például a köretek tekintetében miért van annyi újdonság. A szénhidrátoknál is lényeges, hogy hosszan tartó, kiegyensúlyozott energiaellátást biztosítsanak a sportoláshoz. Gondolok itt például a bulgurra, a gerslire, a hajdinára, a teljes kiőrlésű durumra, a csicseriborsóra. Nagyon sok olyan alapanyag van, ami a magyar háztartásokban még nem megszokott. Én nagyon szívesen leülök a gyerekekkel, a szülőkkel, hogy elmondjam nekik azt, hogy ez lényegében miről is szól. Óriási különbség, hogy az egyik étel mondjuk 30 percre, míg a másik 150-180 percre ad energiát.
Akkor térjünk picit vissza azokra a gyerekekre, akik nem kollégisták, azaz főként otthon, családi környezetben étkeznek.
Azt tapasztalom, hogy erre a részükről is komoly igény van. Nagyon sok anyagot helyeztem el az öltözőkben is erről a témáról. Például a karácsonyi ünnepek előtt minden korosztály kapott arról tájékoztatást, hogy milyen ételekhez nyúljanak és milyenekhez ne. Én igyekszem a gyerekekben tudatosítani, hogy mire van igazán szükségük. Szépen alakulunk, úgy látom, hogy egyre több gyermek és szülő nyitott erre a témára. Szerencsére sokan keresnek meg a kérdéseikkel. Például közösen kiszámolhatjuk, hogy a gyerkőcnek mennyi a napi tápanyagszükséglete és hogy ebből mennyi kerül bevitelre. Így persze az is kiderül, hogy min kell mondjuk változtatni, módosítani. Nagyon komoly pozitívum, hogy az anyukák és az apukák rendkívül nyitottak ezekre a kérdésekre.
A teljesség igénye nélkül nézzünk pár „klasszikust”! Mi a helyzet mondjuk a gyümölcsökkel?
A gyümölcsökkel nagy baj nincs, mert általában szeretik őket a gyerekek. Viszont eléggé nagy az amplitúdó. Van, aki igen keveset eszik és van, aki nagyon sokat. Mind a kettő hiba. Minden alkalommal elmondom, hogy rendkívül lényeges a mennyiség, mert az emberi test egy bizonyos mérték felett ugyan lebontja a gyümölcsöt, de tömény zsírrá alakítja, ami a szerveztet kárára válik. Ezért is kell átbeszélni, hogy melyik gyümölcsből mennyi az ajánlott mennyiség. És az sem mindegy, hogy azt mikor fogyasztjuk el.
Folytassuk a felsorolást a tejtermékekkel.
Ez egy nagyon megosztó kérdés. A gyerekeknek 18 éves korukig a tejre és a tejtermékekre szükségük van. Addig fejlődésben van a csontozatuk, az izomrendszerük. A sportolóknak pedig jóval komolyabb mennyiségű fehérjére van szükségük. Szinte még a napszak is megvan határozva a bevitelére. Este például rendkívül fontos a tejfehérje fogyasztás. Kimutatott tény, hogy mondjuk ez edzés után elfáradt test a vacsora után 1-1,5 órával is igényli a tejfehérjét. Az viszont egy másik kérdés, hogy egyre többeknél jelenik meg mondjuk a laktóz-, vagy a tejfehérje érzékenység. Ezzel sokat küzdünk, de van sok-sok alternatív lehetőség, mivel a természet nagyon gazdag. Tényleg mindig van megoldás, amiről jó elbeszélgetni a gyerekekkel és a szülőkkel is.
Nagyon sok ifjú futballistánk kedvence a pizza vagy a hamburger.
Ezt én óriási hibának tartom, főként azért, mert gyakran későn este fogyasztják ezeket. Ez szinte egy öngól a testükkel szemben. Megpróbálok küzdeni ellene, mert ez hatalmas terhet jelent a testüknek a pihenés előtt. Én ezt nem engedném meg nekik, ám ehhez nincs jogköröm. Viszont mindkét ételnek vannak jobb alternatívái. Arra gondolok, hogy van például olyan pizza és hamburger is, ami sok zöldséget, tiszta fehérjét tartalmaz és kevesebb benne a szénhidrát. Persze a késő esti étkezés ebben az esetben sem ajánlott.
A lányok és a srácok közül többen is kifejezetten „édesszájúak”.
Úgy látom, hogy az akadémistáink 85-90 százaléka kiváló testi adottságokkal rendelkezik. Óriási öröm a számunkra, hogy a különböző mérések után azt tapasztaljuk, hogy a növendékeink rendkívül szép izomzattal, csontozattal bírnak. Van 10-12 százalék, aki picit soványabb, de ez inkább hormonhiányból eredhet. Persze vannak olyanok is, akik hajlamosabbak az elhízásra. Őket nagyon jól meg lehet győzni észérvekkel az édességek fogyasztásával kapcsolatban is. Nagy pozitívum, hogy az elbeszélgetések után a gyerekek megköszönik a segítséget. Összességében az én lelkemet csak azok a késő esti pótvacsorák borzolják, de talán eljön az idő, amikor rájönnek arra, hogy erre a saját érdekükben sincs szükségük.
