Akadémiák állami támogatása

Öt akadémia a kedvezményezett.

Futballakadémikus vita

– Gyula nem lesz milliomos

 

„Az elit klubok utánpótlás-nevelésének célja az élvonalbeli labdarúgók képzése, ez a folyamat zárt vagy nyílt rendszerû labdarúgó-akadémiákon kell, hogy történjen a jövõben” – e csöppet nehézkesen megfogalmazott mondat szerepel az MLSZ fejlesztési stratégiájában, azaz a szövetség a „futballiskolákat” tekinti a felemelkedés zálogának.

Petõ Péter| Népszabadság| 2011. március 24. 

 
 
 
Az idei költségvetés hozzávetõleg 2,2 milliárd forintot irányzott elõ a labdarúgó-utánpótlás képzésére. (Sokatmondó adat, hogy az összes többi sportág fiataljainak támogatására 2,4 milliárdot fordítanak.) Az MLSZ mintegy 1,8 milliárd forintra írt ki pályázatot. A fent idézett állásfoglalásnak megfelelõen több mint 1,2 milliárdot az úgynevezett kiemelt kategória nyertesei között osztottak szét: a felcsúti Puskás Ferenc, a szombathelyi Illés Béla, továbbá a gyõri Fehér Miklós Akadémia 255 millió forinttal gazdagodott, a Honvéd intézménye 250 millió, az MTK Sándor Károlyról elnevezett iskolája 200 millió forintot könyvelhetett el.

A támogatás mértékét jelzi, hogy a hozzávetõleg 400 millió forintos költségvetéssel mûködõ felcsúti akadémia büdzséjének csaknem kétharmadát teszi ki az elnyert összeg, a kevésbé tehetõs intézmények költségvetése pedig akár meg is duplázódhat. A pluszforrásokat a szakemberek fizetésére, különféle tornák szervezésére, versenyeztetésre, az informatikai rendszer fejlesztésére, közoktatási és képzési feladatok finanszírozására fordíthatják a sportszervezetek. Unikum, hogy a közpénzt akár „az akadémiai programban részt vevõ igazolt sportolók (azaz növendékek – a szerk.) havonta legfeljebb bruttó 100 000 Ft összegû, az akadémiai programban való részvétel céljaival összhangban álló támogatására” is föl lehet használni.

Érdekesség, hogy a kedvezményezett akadémiák egyaránt a fõvárosban, illetve a Dunántúlon mûködnek. Az egyetlen potenciális „keleti” jelölt, a mintegy hárommilliárd forintos beruházás keretében épülõ Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia nem szerepel a pályázat nyertesei között. Ennek oka, hogy – az MLSZ álláspontja szerint – a békési kandidatúra nem érkezett meg idõben a szövetség székházába. Baranya István gyulai sportigazgató lapunkat arról tájékoztatta: a pályázatot jogszerûen adták föl, jelenleg az MLSZ hivatalos állásfoglalására várnak. A bonyodalmat az okozta, hogy az anyag a postán elkeveredett. Baranya utóbb

HIRDETÉS

– a kandidatúra elküldését igazoló szelvénnyel együtt – Budapestre szállította a dokumentumot, amelyet (tanúk jelenlétében) Roskó Zoltán operatív direktor vett át. A futballszervezet pályázati kiírása egyébként úgy szólt: az anyagot „kézbesítõ útján vagy személyesen” kell eljuttatni a székházba. Az MLSZ úgy véli: a postai út ebben az esetben nem megfelelõ megoldás, ám aligha ez a kitétel dönti el a vitát. Sokkal inkább a szövetség honlapján föllelhetõ szöveg, amely úgy szól: „a pályázatnak a megjelölt napig be kell érkeznie az MLSZ Központi Hivatalához. Személyes leadásra a Magyar Labdarúgó Szövetség központi székházában van lehetõség, 2011. március 9-én 9:00–17:00 között”. A kandidatúra nem érkezett be a megjelölt idõpontig, mivel a csomagot március 9-én 18 óra után adták fel.

Borbély Zoltán, a szövetség jogi és sajtóirodájának vezetõje a Népszabadság érdeklõdésére elmondta: a döntéshozók nem vehették figyelembe a pályázat elbírálásakor az anyagot, mivel annak az ülés idején nyoma sem volt a szövetségben. Arra a felvetésre, hogy lát-e esélyt a procedúra megismétlésére, határozott nemmel felelt, hiszen akkor a nyertes pályázók „szerzett jogai” forognának veszélyben, ám az akadémia a – reménybeli – további forrásokból természetesen részesülhet. Hozzátette: „Ha az ügyben minden jogi szempontot félretennénk, méltányosságot szeretnénk gyakorolni, akkor sem tehetnénk semmit, hiszen a dokumentum feladása is határidõn túli.”

A történet, egyebek közt az anyagi okok miatt is, folytatódik, ám az már biztos: nem csupán a kiemelt intézmények, hanem – az úgynevezett normál pályázat keretében – további utánpótlásmûhelyek is támogatáshoz jutottak. Hozzávetõleg félmilliárd forintot osztottak szét tizenhat együttes között.

Mindenesetre az akadémiákat mûködtetõ sportszervezetek immár aligha hivatkozhatnak a pénzhiányra, amikor a klasszisjelölt futballistákat kérik számon rajtuk…