Az Illés Akadémia női U19-es csapata szombaton, hatalmas küzdelemben, tulajdonképpen egy „bajnoki döntőben” 1–0-ra legyőzte a Ferencvárost és megszerezte akadémiánk női szakágának első bajnoki címét. A mérföldkőnek tekintendő siker után a főszereplőket faggattuk:
Nagy Dorottya számára Csejtei Emihez hasonlóan előszületésnapi ajándék a bajnoki cím. A Ferencváros elleni találkozón végig pályán lévő Dorci is boldogan tekintett vissza a csapat mögött álló időszakra, valamint azt is elmondta, miben fejlődött leginkább az idény során.
Hihetetlenül jó érzés az, hogy amiért egész évben dolgoztunk, azt megvalósítottuk és beérett a munkánk gyümölcse. Mindegyikünk számára felejthetetlen élmény ez az egész, nagyon boldogok vagyunk. Örülök, hogy a szezon elejéhez képest fejben, mentálisan sokat tudtam erősödni, jobban tudom kezelni az érzelmeimet, hogy azok segítsenek, s ne hátráltassanak a pályán, ezen kívül pedig magabiztosabbnak érzem magam
– mondta el az idényben első NB I-es találatát is megszerző tehetségünk.
A mindössze 15 esztendős Kocsi Petra nevével kezdődött csapatunk összeállítása a bajnoki döntőn, ifjú kapusunk pedig elképesztő magabiztossággal „védte a várat”, az egész találkozón kiválóan élt együtt a játékkal, bravúrokat láttunk tőle.
Megmondom őszintén, hogy meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a kezdőcsapatban kapok majd szerepet a Ferencváros elleni, mindent eldöntő mérkőzésen. Természetesen nagyon boldog voltam, mert ez azt jelentette, hogy az edzők bíznak bennem, ez pedig hatalmas motivációt, löketet adott számomra. Ami a találkozót illeti, úgy gondolom, hogy fizikálisan és mentálisan is összeszedettek voltunk, ami pedig személy szerint engem illet, igyekeztem kihozni magamból a maximumot. A célom, hogy minél magasabbra jussak, az Illés Akadémián eddig eltöltött egy év alatt pedig egyértelműen magasabb szintre emelhettem a tudásomat, ehhez nagyban hozzájárult, hogy az U19-es csapathoz is tartoztam. Szeretném megköszönni a stábtagoknak, valamint a játékostársaknak a bizalmat
– nyilatkozta boldogan Petra.
Pintér Tekla jelenléte, játéka minden mérkőzésen óriási többletet adott a csapatnak. Védelmünk egyik oszlopa úgy fogalmazott, meg sem fordult a fejekben, hogy ez a végjáték számunkra kedvezőtlenül végződik majd, az egész csapat hitt abban, hogy Szombathelyre kerül az aranyérem.
Rögös úton, bukkanókon át jutottunk el idáig, ezeknek azonban nagy szerepük volt abban, hogy ennyire összekovácsolódtunk. Ez leginkább az utolsó három hétben mutatkozott meg, és közhely, de a csapat legnagyobb ereje tényleg abban volt, hogy a végsőkig küzdöttünk, ha arra volt szükség, kisegítettük egymást. Nagyon szerettük volna megnyerni a bajnokságot, mert rengeteg munkát, energiát fektettünk bele, éppen ezért egytől-egyig úgy léptünk pályára, hogy csak mi jöhetünk ki győztesen ebből az összecsapásból és nincs nálunk jobb csapat. Hatalmas köszönettel tartozunk a szurkolóknak, és mindenkinek, akik segített nekünk abban, hogy átéljük ezt a fantasztikus érzést, hogy bajnokok vagyunk. Számomra ez még mindig felfoghatatlan! S végül, de nem utolsó sorban az egész csapat nevében szeretném megköszönni a stábunk munkáját
– avatott be minket a csapat „titkaiba” Tekla.
Németh Mirtill szinte még most sem hiszi el, hogy mit is vitt véghez a csapat, ám abban biztos, hogy ebben az aranyéremben az együtt töltött évek összes mélysége és magassága benne van.
Először is mérhetetlenül büszke vagyok arra, amit elértünk ebben az idényben, így aztán talán érthető, ha még most is nehezen találom a szavakat. Rettentő nehéz és mozgalmas éven vagyunk túl, sokan voltunk, akik több sorozatban is szerepeltünk, éppen ezért is tartom nagy dolognak, hogy mindezek mellett bajnoki címért küzdhettünk és egy ki-ki mérkőzést vívhattunk az utolsó fordulóban a Ferencvárossal. Ez az „aranycsata” nem volt más, mint az akarat, az egymásért való küzdés diadala, és úgy gondolom, hogy az együtt töltött két-három év gyümölcse ez a siker. Ezalatt az idő alatt egy olyan közösségé, baráti társasággá formálódtunk, amit nehéz leírni, ennek pedig óriási szerepe van a bajnoki címben. Az egész csapat nevében szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki hozzásegített minket ehhez az aranyéremhez. Ez a siker, az élmény, és a barátságok életem végéig velem lesznek
– mondta boldog középpályásunk.
