A futball nem mindig igazságos

A futball nem mindig igazságos

U15-ös leányaink a Ferencváros otthonában elszenvedett 3–1-es vereség ellenére ezúttal is kitettek magukért és minden dicséretet megérdemelnek.

FTC U15 – Illés Akadémia-Viktória U15 3–1 (3–0)
Illés Aka.-Viktória U15
: Potor L. (Schőnig R., 41.) – Sipos-Kiss V., Széplaki S., Derényi A., Imre A. (Bedőcs L. S., 60.) – Bihari P. (Bihari Cs., 60.), Karancsi E., Harmath R. (Nistor M., 60.) – Első H. (Imre B., 60.), Horváth A., Palatin D. (Kumánovich K., 60.) Vezetőedző: Ferencsik Evelin.
Gólszerzők:
Sipos-Kiss V. (68., 3–1)

A szezon utolsóelőtti játéknapján Budapestre szólította a sorsolás U15-ös lányainkat, akik a Ferencváros otthonában játszottak zöld-fehér rangadót. Mindkét együttes számára nagy volt a tét: a hazaiak egy győzelemmel megszerezhették az aranyérmet, mi viszont egy sikerrel beérhettük volna pontszámban riválisunkat és az utolsó fordulóra odázhattuk volna a döntést.

Nem úgy indult a találkozó, ahogyan azt szerettük volna, ugyanis egy szabadrúgást követően hamar előnybe került a hazai alakulat. A bekapott gól ellenére egyáltalán nem játszottunk alárendelt szerepet, egyenrangú ellenfelek voltunk, ám sajnos jött két újabb rögzített játékhelyzet és ferencvárosi gól, aminek köszönhetően 3–0 volt az állás a szünetben.

A térfélcsere után aztán még egy lapáttal rá tudtak tenni a lányok, helyzeteket dolgoztak ki és egy szöglet után Sipos-Kiss Virág jóvoltából a szépítő gólt is meg tudtuk szerezni. Ezt követően is ment előre, hajtott a csapat, az eredményen azonban már nem sikerült változtatni. A mieink ugyan 3–1-es vereséget szenvedtek, de egyrészt sem a játék képe miatt nincs okunk szégyenkezni, sem pedig azért, mert ezúttal is csak az – immár – bajnokcsapat tudott borsot törni az orrunk alá.

Úgy gondolom, két teljesen ellentétes félidőt láthatott, aki nézte a mérkőzést. Ami miatt bosszús vagyok, hogy nem focizott le minket a Ferencváros, hanem pontrúgásból szerzett három találatot. Ez is bizonyítja, hogy végig partiban voltunk velük. A szünetben aztán változtattunk, a második félidőben pedig már egy nyugodtabb, felszabadultabb, vagányabb játékot mutattunk és azt vittük ki a pályára, amit ezek a lányok valójában tudnak. Helyzetekig is eljutottunk, nagyokat kellett védenie a Ferencváros kapusának. Ami még a második félidei teljesítményünk mellett örömmel töltött el, hogy a cserék jól, ugyanabban a ritmusban szálltak be a meccsbe, mint ahogy a többiek úgymond befejezték. Természetesen gratulálok a Ferencvárosnak is, mert újból jól használták ki, hogy ők már megszokták ezt a kis méretű pályát. Ami még pozitívum, hogy nagyon jó visszajelzések érkeztek a teljesítményünkkel kapcsolatban, és hogy látják, hogy van munka, tudatosság, taktikai érettség abban a futballban, amit játszunk. Amit még kiemelnék, hogy 3–0 után sem estünk össze, nem törtünk meg és volt tartása a csapatnak. Lehet, hogy furcsán hangzik egy 3–1 után, de minden dicséret megilleti a lányokat, mert az eredmény ellenére egyáltalán nem volt ennyi a két csapat között

– értékelte a fővárosi zöld-fehér összecsapást Ferencsik Evelin, a csapat vezetőedzője.