Az Illés Akadémiát ketten: Kocsi Petra és Müller Zsófia képviselték.
Mint arról folyamatosan beszámoltunk, női U17-es nemzeti együttesünk Horvátországban szerepelt Európa-bajnoki selejtező minitornán. A cél a kontinensviadalra történő kvalifikáció volt. Mindezért pedig a házigazda horvátokkal, a belgákkal, valamint az osztrákokkal kellett megmérkőznünk. A májusi, svédországi Eb-re a csoportok első helyezettjei juthattak ki. A mieink első találkozójukat a belgák ellen játszották, s csakúgy, mint novemberben, most is mi örülhettünk, ezúttal 2–1-es győzelmet arattunk. A folytatásban a horvátok korosztályos legjobbjaival néztünk farkasszemet, ez a mérkőzés viszont már nem úgy alakult, ahogyan azt szerettük volna. Ellenfelünk 1–0-s sikert aratott és megszerezte első három pontját. A záró körre mindegyik együttes három ponttal fordult, így az a szituáció állt fent, hogy mindenkinek megvolt a lehetősége megváltani a svédországi repülőjegyet, ezzel párhuzamosan viszont senkinek sem volt biztonságban még az A-ligás tagsága sem. Így vághattunk neki az osztrákok elleni találkozónak, melyet jól kezdtünk, sokkal közelebb álltunk a vezetés megszerzéséhez, ám a 26. és a 28. percben szerzett találatokkal Ausztria mehetett kétgólos előnnyel a szünetre. Ez egyértelműen jót tett riválisunknak, amely ezután végig kontrollálta a mérkőzést, ráadásul egy újabb góllal végleg el is döntötte a győzelem sorsát. A mieink tehát 3–0-s vereséget szenvedtek, s mivel a másik találkozón a belgák 1–0-ra diadalmaskodtak a horvátok ellen, ők jutottak ki az Európa-bajnokságra, mi pedig ősszel a B-ligában folytathatjuk majd a küzdelmeket.
A selejtezősorozat után mindkét kerettagunkkal, Kocsi Petrával, valamint Müller Zsófival beszélgettünk, akik megosztották velünk érzéseiket, tapasztalataikat a mögöttük álló csaknem két hétről.
Kifejezetten egyenlő erőket képviselő csapatokkal kerültünk egy csoportba, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az utolsó találkozó döntött arról, hogy ki jut ki az Európa-bajnokságra. Belgiummal kezdtünk, akiket tavalyról már jól ismertünk, így tudtuk, hogy mi vár ránk. Remek iramú mérkőzést játszottunk, ahol a mi akaratunk érvényesült. A mentalitásunk, valamint az egymásért való küzdeni tudásunk győzelmet eredményezett számunkra. A horvátok elleni mérkőzésbe talán egy picit belekényelmesedtünk, emiatt pedig sorra veszítettük el a párharcokat az első játékrészben. A fordulás után próbáltunk tempót váltani, kapura viszont sajnos így sem tudtunk veszélyesek lenni. Az osztrákok elleni mérkőzésnek úgy mentünk neki, hogy ki is juthatunk az Eb-re, de ki is eshetünk az A-ligából. Számomra mindenképpen felejthetetlen élmény marad ez a torna, ami egyben nagyon jó tanulságként szolgált abban a tekintetben, hogy miben kell még fejlődünk
– mondta a valamennyi játékpercet a pályán töltő Kocsi Petra.
Müller Zsófi számára is pozitív élmény volt a Horvátországban eltöltött időszak és boldog, hogy ezúttal is a keret tagja lehetett.
Csoportmásodikként jutottunk tovább az őszi selejtezőkből, ebben a szakaszban pedig a horvátokkal, a belgákkal, valamint az osztrákokkal küzdöttünk meg az Európa-bajnoki részvételért. Mindannyian nagyon boldogok voltunk, hogy sikerült jól rajtolnunk, legyőznünk a belgákat, amivel bizonyítottuk, nem volt véletlen, hogy pár hónapja szintén meg tudtuk őket verni. A Horvátország elleni meccs nem indult zökkenőmentesen, a nagy esőzések miatt a helyszín, az időpont is változott, műfüvön játszottunk. A legnagyobb gond mégis inkább az volt, hogy egyszerűen nem volt meg bennünk az a nyerni akarás, mint a horvátokban. 1–0-s vereségből kellett felállnunk, ráadásul mindegyik csapat számára élet-halál harc volt az utolsó forduló. Az osztrákok végül 3–0-s győzelmet arattak felettünk, így csoportutolsóként végeztünk, ami sajnos B-ligás folytatást jelent a csapat számára, a májusi Európa-bajnokságra pedig a belgák utazhatnak majd. Természetesen sajnálom, hogy egyik mérkőzésen sem léptem pályára, de jó volt ismét ott lenni a válogatottal.
