Az Illés Akadémia egykori növendéke még ebben a szezonban szeretné felhívni magára Marco Rossi szövetségi kapitány figyelmét. A tehetséges fiatal labdarúgó mindent megtesz annak érdekében, hogy rövid időn belül a felnőtt válogatottban is pályára léphessen.
Remek sorozatban voltunk az év elején, ezért aztán nagyon sajnáltuk, hogy a koronavírus-járvány miatt az MLSZ felfüggesztette a bajnokságot. Persze a döntést a kialakult vészhelyzetre gondolva maximálisan megértettük. Most viszont igen örülünk annak, hogy folytatódni fog a pontvadászat. Óriási elánnal vetettük magunkat a munkába. Szeretnénk olyan eredményt elérni, ami Európa Liga-szereplést érne a DVTK csapatának.
Ebben pedig nagy segítségére lehet a diósgyőri együttesnek az egykori szombathelyi kontingens.
Ez így van. Vagyunk itt páran olyanok, akik korábban a Haladásban játszottunk. Iszlai Bencével ugyan nem sokszor voltam egy csapatban, Polgár Kristóffal viszont rengetegszer szerepeltünk egy gárdában. Nem véletlen, hogy igen jóban is vagyunk. A szabadidőnk javát közösen töltjük el, jó barátságot ápolunk.
Elegánsan
Milyen barátságot ápolsz az egykori akadémista társaiddal?
Príma kis közösség volt az Illés Akadémián az én időmben is. Mivel győri vagyok, főként azokkal a srácokkal voltam jóban, akik a Rába-parti nagyváros vonzáskörzetéből érkeztek Szombathelyre. A teljesség igénye nélkül: Füleki Márk, Schener Bálint, Huszti András és Nyári Patrik tartozott a közvetlen baráti körömhöz. De a többiekkel is remekül kijöttem.
[youtube id=”Vjk5cbgU4uM” width=”600″ height=”350″ autoplay=”no” api_params=””]
A barátságokon kívül mit köszönhetsz még az Illésnek?
Úgy gondolom, hogy 80 százalékában az Illésnek köszönhetem azt, amit eddig elértem. Az ottani képzés, a családias légkör rengeteg munícióval látott el. Nagyon hálás vagyok egykori edzőimnek. Valamennyiükre szívesen emlékszem, de talán Desits Szilárd és Pacsi Bálint segített a legtöbbet. Nagyon örülök annak, hogy utóbbival most Diósgyőrben is együtt dolgozhatok.
Menő frizurával az akadémiai egyéni fotózáson
Annak idején nem Diósgyőrbe készültél, hanem külföldre. Mi a helyzet ebben a kérdésben?
Nagyon jól érzem magam itt a DVTK csapatánál. Most itt szeretnék megtenni mindent annak érdekében, hogy a gárda sikeres legyen. Persze idővel jó lenne külföldön játszani. Korábban nagyon vágytam erre, de szerintem jó döntés volt, hogy itthon maradtam. Már csak azért is, mert nagyon kevesen érnek el fiatalon külhonban olyan sikereket, mint mondjuk Szoboszlai Dominik.
Illéses évzárón: már akkor a legjobbak között
Szoboszlai Dominik a korosztályos válogatottak után már a felnőtt nemzeti csapatban is bemutatkozott. Mikor teszed ezt meg te?
Természetesen én is nagyon vágyom erre. A rövid távú céljaim között szerepel, hogy felhívjam magamra Marco Rossi szövetségi kapitány figyelmét. Erre most hamarosan lesz nyolc mérkőzésem. Jó lenne élni a lehetőséggel.
Ha arra gondolunk, hogy tavasszal a Haladásnak hét meccs elég volt egy kisebb csodához, akkor van realitása az elképzelésednek.
Nagyon szurkoltam a Halinak. Szerencsére pont a legjobbkor jöttek fel a bennmaradást érő helyre. Remélem ősszel még jobb lesz a csapat és hamarosan visszakerül az NB I-be. A remek szombathelyi drukkerek ezt meg is érdemelnék.
[youtube id=”pTZhpVFFTpw” width=”600″ height=”350″ autoplay=”no” api_params=””]
[alert icon=”” type=”general” ]
Kiss Tamás 2000. november 24-én született Győrött. Lakhelyén, Téten kezdett el futballozni, majd egy rövid időre Gyirmótra került, ahonnan 2012 nyarán igazolt Szombathelyre, az Illés Akadémiára. Első U13-as I. osztályú mérkőzése zöld-fehér mezben 2012. augusztus 19-én volt, ekkor a Goldball otthonában 4–1-re nyert a vasi gárda. Első gólja ebben az osztályban hazai környezetben született: az Illés Akadémia 3–1-re győzte le a Győri ETO-t, és Kiss Tamás szerezte a második gólt. 29 meccsen 13 találattal zárt. Egy évvel feljebb már 28/18, két év múlva 29/8, az U17-ben pedig már 27/14-es mutatóval bírt.
A 2016/2017-es kiírás óriási áttörést jelentett számára. Az U17-es bajnokságban húzóembere volt a csapatnak, így egyre többször edzett a felnőtteknél. 2016. december 10-én pedig a Sopronban rendezett Swietelsky-Haladás – Videoton FC találkozójának félidejében (0–1-es állásnál) Mészöly Géza intenzív melegítést kért tőle, ugyanis a második játékrészére lehetőséget adott a 16 éves szélsőnek. A csapat egyenlített, Kiss Tamás pedig ezzel a magyar élvonal első labdarúgója lett, aki 2000. január 1-je után született. Tagja volt a 2017-ben az U17-es Európa-bajnokságon hatodik helyen záró magyar válogatottnak.
A következő évben már 13-szor lépett pályára az NB I-ben, és négy gólt lőtt. A Honvéd ellen Sopronban (mindössze a hetedik bajnokiján) talált be, ezzel ő lett az NB I első 2000-es években született gólszerzője – nála fiatalabban csak olyan labdarúgó-legendáknak sikerült ez, mint Orth György, Schlosser Imre, Puskás Ferenc vagy Bene Ferenc.
Gólt lőtt a Debrecen Nagyerdei Stadionjában, majd újabbakat immáron a Haladás Sportkomplexumban. Utóbbi kettő a „felejthetetlen” kategóriába tartoznak. A Ferencváros elleni szépséges gólja az új stadion első bajnokiján hozott győzelmet (2–1), míg a második az – eddigi – utolsó Haladás-meccsén a Mezőkövesd ellen (1–0) három pontot és bajnoki nyolcadik helyet jelentett.
A 16 NB I-es meccsen szerzett 4 gól a Puskás Akadémiához repítette Kiss Tamást, ahol végigjátszotta a 2018/2019-es bajnokságot: 30 mérkőzésen 3 találat fűződik a nevéhez. A most újraindított küzdelemsorozatban ősszel még Felcsúton játszott, majd idén tavaszra Diósgyőrbe került, ahol szintén folyamatosan játszott, de első gólja még várat magára. Eddig 65 NB I-es mérkőzésen 7 gól fűződik a nevéhez.
[/alert]
