Dombó Dávid történelmi sikert ért el a Kisvárdával.
Az Illés Akadémián együtt edzett két ezüstérmes: az NB I-ben a Kisvárdával második helyen záró Dombó Dávid, és a Haladás-Viktóriával kupadöntőbe jutó Bíró Barbara. A szabolcsi csapattal történelmet író, az Illés Akadémián 2008 és 2014 között pallérozódó kapussal beszélgettünk.
Összességében úgy érzem, hogy elégedett lehetek a szezonnal. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy voltak momentumok, amikor hozhattam volna más döntést, de az egész bajnokságot tekintve – a 33 fordulóból 27-szer én védtem a Kisvárda kapuját – boldog lehetek. Külön öröm, hogy történelmi sikert értünk el a csapatunkkal: a második helyen végezni, és Európa Konferencia Liga-indulást elérni olyan eredmény, amire a tavaly nyáron nagyon kevesen gondolhattak.
Milyen volt a csapatkohézió? Hiszen egy soknemzetiségű csapatot ismerhettünk meg a szabolcsi együttesben.
Valóban így van, összesen 11 nemzet képviseltette magát a piros-fehér mezben. Voltak nekünk is hullámvölgyeink a bajnokság során, ám csapategység jellemzett bennünket ekkor is, és ez kirángatott minket a kátyúból. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a rossz széria alatt sem kerültünk le a dobogóról – az ezt elérő csapatkohéziónak köszönhető a második hely. Voltak ebben a szezonban kimagasló teljesítményű játékosaink, de meggyőződésem, hogy a csapategységünk repített bennünket az ezüstéremig.
Még 2010-ben, az Illés Akadémia játékosaként az U17-es válogatottba kaptál meghívót. Aztán ez a szövetségi edzőktől érkező invitálás egészen 2013-ig, az U21-es válogatottig folyamatosan érkezett. Nemzetközi tétmeccsen akkor játszhattál legutóbb, most pedig európai kupameccsre készül a csapatod.
Kisvárdán a hó végéig, azaz június 30-ig szól a szerződésem, így még egyáltalán nem biztos, hogy a szabolcsiak Európa Konferencia Liga-meccsén keretbe kerülök-e. Igazolt már kapust a csapat, meglátjuk, hogy miképpen alakul a folytatás.
A jelenből egy picit térjünk a múltra: igazából neked van összehasonlítási alapod az Illés Akadémia lehetőségeit illetően. Milyen volt anno itt edzeni és milyen most?
Mindig elmondom, hogy nagyon különleges érzés visszatérni Szombathelyre. Ez egy kifejezetten jó értelemben vett időutazás számomra – pedig még csak 29 éves vagyok. A mi időnkben sem panaszkodhattunk semmire sem, viszont, amit most birtokba vehetnek a fiatalok, az egészen elképesztő! Igazán meg kell becsülniük ezt, fantasztikus körülmények között készülhetnek nap mint nap! Azonban van, ami nem változik, pontosabban: aki nem változik! Kutasi Csaba bá’ és a mentalitása ugyanolyan, mint másfél évtizeddel ezelőtt! Nagyon jó szívvel jövök vissza minden nyáron, hiszen nosztalgiázni is tudok, és fel tudom eleveníteni a régi élményeket.
Az elmúlt szezonban három egykori Illés Akadémia-növendék kapott szerepet kapusként az NB I-ben: melletted Gyurján Márton és Kiss Ágoston. Mit üzensz azoknak, akik jelenleg az utánpótlás-nevelő centrumunkban a ti példátokat látják maguk előtt?
Nem szeretnék közhelyeket mondani. Ami szerintem fontos, hogy minden edzésen tegyék oda magukat 100%-ig! Minden megkapott mérkőzésen pedig végig koncentráltak legyenek! Egy-egy kapus úgy tudja megkapni a lehetőséget, ha a társa hibázik vagy nem figyel oda kellőképpen. Ha pedig ezzel a megkapott lehetőséggel él a másik hálóőr, akkor sosem lehet tudni, mikor jön el ismét az a helyzet, hogy megint a gólvonal előtt állhasson. Ez a legfontosabb üzenet, sosem szabad megelégedni, sosem szabad azt hinni, hogy valakinek fix helye van és biztosan mindig kezdő. Tegyenek meg mindent, mert ingyen nem adnak semmit sem az életben – legyenek előttük a példa az NB I-es mai kapusok mellett Senkó Zsombor a Juventusban, Hegyi Krisztián a West Ham Unitedben vagy Tóth Balázs a Salzburgban. Abban bízom, hogy ők hárman még nagyobb karriert futhatnak be, mint amit mondjuk az NB I jelenthet nekem vagy más kapusoknak.
Dombó Dávid mellett Bíró Barbara, az Illés Akadémia kapusedzője, és egyben a magyar női válogatott hálóőre is különedzésre jelentkezett Kutasi Csabánál.
A bajnokságok közül legkésőbb a női NB I fejeződött be. Azonban nemsokára komoly feladat előtt áll a női válogatott: vb-selejtező vár Margret Kratz csapatára. Bíró Barbi azóta sem állt le az edzésekkel: a célunk pedig az, hogy jó formában érkezzen meg a nemzeti csapathoz. Ebben abszolút partnerre találtam korábbi tanítványomban, Dombó Dávidban. Büszke vagyok rá, hogy az egykori növendékek jelentkeznek nálam, hogy egy-egy tréningre visszajönnének, ilyenkor persze kiderül, hogy mennyit is felejtettek… Dáviddal nagyon jó a viszonyunk, mindig kikéri a véleményemet. Kifejezetten jó szezonokat tudhat maga mögött: csapatkapitánya lehetett egy NB I-es élcsapatnak, és azt hiszem elérte azt a célt, amit annak idején az Illés Akadémián kitűzött maga elé, azaz, hogy a magyar első osztályban komoly szerepe lehessen. Én mindig bíztam ebben, és meglátásom szerint még jó néhány évig akár itthon, akár külföldön, de meg fogja állni a helyét
– vélekedett az Illés Akadémia kapusedzője, Kutasi Csaba.
