Az Illés Akadémia növendéke 15 évesen debütált: több mint fél órát töltött a pályán első NB I-es meccsén.
A szombathelyiek pazarul kezdtek a DVTK ellen! Kiss-Lantos Hanna duplájával már a 4. percben 2–0-ra vezettek! Ezután azonban már csak a miskolciak találtak be és 3–2-es idegenbeli győzelmet arattak. Utolsó októberi mérkőzést hazai környezetben vívta a Viktória FC együttese, amely a Diósgyőr ellen készült a három bajnoki pont begyűjtésére.
A szombathelyiek keretében ezúttal tizenegy akadémistakorú játékosunk kapott helyet, akik közül Markó Edina vezetőedző most Schvirján Dórát, Csáki Esztert, Pintér Teklát, Nagy Dorottyát és Hécz Zsuzsannát nevezte a kezdőcsapatba. Utóbbi aztán oroszlánrészt vállalt a villámrajtot vevő Viktória FC második találatából! Még az 1. percben a korábbi Illés Akadémia-növendék, Kiss-Lantos Hanna egy kiugratást követően köszönt be, majd nem sokkal később Hécz Zsuzsanna volt az, aki egy remek megindulást követően a jobb kapufát találta el, a kipattanó után pedig újfent a vasiak 17-ese volt eredményes. Lendületesen, de egyben szervezetten futballozott a Viktória. Ziccere is volt a szombathelyieknek a háromgólos előnyhöz, a kimaradt sansz azonban közvetlenül a szünet előtt megbosszulta magát: Sain Anna szabadrúgásának köszönhetően 2–1 állt az eredményjelzőn az első negyvenöt percet követően.
Ahogy az első félidő vége, úgy a második eleje sem úgy alakult a házigazda számára, ahogy azt szerette volna: Madarász szerzett labdát, majd vitte egy az egyben a kapusra, s értékesítette is a ziccert (2–2). A folytatásban némileg a miskolciak birtokolták többet a játékszert, igazán komoly helyzetbe viszont nem tudtak kerülni. A Viktória első cseréje rögtön különleges változtatás volt! A mindössze 15 esztendős Alasz Hanna eshetett át a tűzkeresztségen és rögtön első keretbe kerülése alkalmával bemutatkozhatott. Nyílt volt az összecsapás, a hazaiaknál pedig időközben Csejtei Emília és Czakó Zoé is pályára lépett Hécz Zsuzsanna és Pintér Tekla helyére. Az összecsapás utolsó szakasza aztán meglehetősen eseménydúsra sikeredett. Előbb sajnálatos módon Ádám Anna eszméletvesztése és ápolása miatt állt a játék, majd jött a 90+6. perc és egy meglehetősen véleményes szituáció. Oldalszabadrúgást végezhetett el a DVTK, Schvirján Dórát pedig szabálytalanul akadályozták abban, hogy lehúzza a labdát. A játékvezető sípja néma maradt, a vendégek pedig gólt szereztek ebből és végül 3–2-es győzelemmel utazhattak haza. A szombathelyieknél a pályára lépő akadémistakorú játékosok mellett keretben volt még Kocsi Petra, Mesterházy Ivett, valamint Csombor Luca is.
A találkozót követően természetesen megszólaltattuk Alasz Hannát, aki augusztusban volt 15 esztendős, bő két hónappal később pedig már élvonalbeli mérkőzésen debütálhatott.
Rendkívül izgatott voltam a mérkőzés előtti estén, azt viszont mégsem mondanám, hogy izgultam volna. Amikor beléptem a stadionba, csak az lebegett a szemem előtt, hogy ha pályára lépek, minden tőlem telhetőt megtegyek és megháláljam vezetőedzőnk, Markó Edina bizalmát. Őszintén remélem, hogy ez sikerült. A pályára lépésemkor minden külső körülményt kizártam, csak a meccsre összpontosítottam.
Hanna azt is kiemelte, hogy természetesen sok eltérés van egy utánpótlás-mérkőzéshez képest az élvonalban, amihez hozzá kell szokni.
Az iram sokkal nagyobb volt, mint mondjuk egy U19-es mérkőzésen, valamint a párharcokba is sokkal keményebben kellett belemenni. Külön hálás vagyok azért, mert ameddig pályán voltam, elejétől a végéig nagyon sokat segítettek a csapattársaim, mindenki, de külön szeretnénk köszönetet mondani Csáki Eszternek.
A mérkőzést támadónk családja is a lelátón tekintette meg, ami még különlegesebbé tette ezt az alkalmat számára.
Nagyon boldog voltam, amikor megláttam a családomat a lelátón. Anyukám, apukám, valamint a kistesóm minden mérkőzésemen ott vannak, amiért nagyon hálás vagyok nekik. Ez a találkozó viszont még speciálisabb volt, mert most rajtuk kívül is sokan jöttek el. Keresztszüleim, unokatestvéreim, nagynénim, nagybácsim is a helyszínen voltak, valamint ahol lakunk, Undról is jöttek barátaink, ami óriási lendületet adott nekem
– elevenítette fel az örök emlékként szolgáló napot az Illés Akadémia növendéke, Alasz Hanna.
