A PFLA elindulásának ötödik évfordulójára, az akadémia honlapjának adott interjúban Orbán Viktor helyzetelemzésében többek között arról beszélt, hogy az elsõ osztály korábban az NB II-ben nevelkedett játékosokból építette folyamatosan újra magát, manapság viszont a külföldi bajnokságok második vonalának légiósai érkeznek Magyarországra.
„Ennek a megváltoztatása csak úgy lehetséges, ha az akadémiák képesek lesznek nagy számú, képzett NB II-es tömeget teremteni, amely aztán az NB I számára játékosokat tud feladni. Úgyhogy talán nemcsak a Puskás Akadémia, hanem a magyar labdarúgó-akadémiák általában történelmi változások küszöbén állnak” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor szerint rendkívül fontos, hogy a fiatal tehetségek megfelelõ morális képzésben is részesüljenek: „A konszenzus úgy hangzik, hogy a futballban elsõ a klub, második a csapat, harmadik a játékos. Ebbõl fakad aztán, amit alázatnak, klubhûségnek, odaadásnak nevezünk. Ahol ez a sorrend megbomlik, ott baj van, és Magyarországon ez történt. Ennek a rendnek a világossá tétele az akadémiai nevelés egyik fontos feladata.”
A PFLA alapítója kérdésre válaszolva beszélt az elsõ akadémiát létrehozó, de idén az NB I-tõl búcsúzó MTK-ról is.
„Szerintem nem az akadémiai képzés bizonyult kudarcnak az MTK-nál. Úgy látom, hogy az MTK azt nem találta el, hogyan kell egészséges arányban és jó ütemezésben ötvözni az idõs meg a fiatal játékosokat. Abban reménykedem, hogy a Videoton sokat tanul ebbõl a hibából, és ha lassabban is, mint ahogy az MTK-nál történt, de stabilabban és tartósabban tud utat nyitni az akadémiáról kikerülõ fiataloknak” – utalt a bajnoki címvédõ és a PFLA kapcsolatára.
A miniszterelnök úgy véli: nagyon fontos, hogy a magyar klubok tõkeerõs gazdasági vállalkozások legyenek, legalább annyira, hogy Közép-Európában versenyképesekké váljanak. Mint mondta, jelenleg a Debrecen, a Gyõr és a Videoton tûnik a legbiztosabb lábakon álló három klubnak, és szépen zárkózik a Diósgyõr, valamint a Pécs is, de hozzátette, hogy „ezek a klubok a maguk költségvetésével nemcsak a Manchestertõl meg a Barcelonától maradnak el, hanem a Legia Varsótól, meg a Sparta Prahától, a Maribortól, a Kolozsvártól, a Belgrádtól meg a Zágrábtól, a Steaua Bukaresttõl is”.
„Az MLSZ ebbõl a szempontból remek munkát végez, mert igyekszik a magyar futballt üzletileg is újjászervezni, és jó üzleti modelleket kidolgozni a klubok számára” – fogalmazott, hozzátéve: szükség van arra, hogy Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként képes legyen nagy cégeket és nagy támogatókat bevonni a labdarúgás vérkeringésébe.
A kormányfõ leszögezte: „a magyar futballt, ami nem csak a profikat jelenti, megskalpolták”.
„Az utánpótlásról beszélek, a grundokról, a pályákról. Rengeteg pénzt vettek el, elsõsorban létesítmények felszámolásával, a gyerekektõl.”
Orbán Viktor beszélt a reményeirõl is, említést téve a társaságiadó-kedvezményrõl, illetve az ehhez kapcsolódó pályázati lehetõségekrõl.
„Amit meg tud tenni a mindenkori kormányzat és a mindenkori MLSZ, az az, hogy megpróbálja az utánpótlás és a fiatalok számára visszaadni azokat a létesítményeket, amelyeket elvettek tõlük. A most bevezetett adókedvezménytõl nagyon sokat várunk. Azt várjuk, hogy újraépülnek majd pályák és grundok, megint lesznek tisztességesen megfizetett edzõk, akikre rábízhatjuk a gyerekeinket, s ezért alulról, a tömegesítés szintjérõl is megújul a sportág. És ha ez összetalálkozik a profi világban kibontakozó, persze idõnként meg-megtorpanó, de összességében pozitív változásokkal, akkor a magyar futball sokkal erõsebb lesz. Ez az egészségrõl, a mozgásról, a csapatról, a közösségrõl, vagyis a gyerekeinkrõl szól.”
