Betekintés a Herman Ottó Szakképzõ Iskola*és az Illés Akadémia által nyújtott lehetõségekrõl.
Mire jó a nyílt nap?
Bár még csak október elején járunk, ha idén felvételizel, már most érdemes elgondolkodnod a továbbtanuláson.
Az iskolák gyakran szerveznek nyílt napokat is, ahol az érdeklõdõk megismerkedhetnek az intézmény programjával, tanáraival, a környezettel. Ez sok helyen már le is zajlott. A nyílt nap általában több napos, a diákok és szüleik egyaránt jöhetnek, beülhetnek a tanítási órákra, és meghallgathatják az iskoláról szóló általános tájékoztatást. A nyílt nap iránti érdeklõdés – bár nem teljesen megbízhatóan -, valamelyest elõrejelzi a felvételizõk számát. A népszerûbb iskolák nyílt napjain olykor szinte ostromállapot alakul ki: a diákok és a szülõk be sem férnek a tájékoztató elõadásokra és a tanítási órákra. Az iskolaválasztásban egyébként fontos szerepük lehet a nyílt napoknak, hiszen felmérések is igazolják, hogy a szülõk leginkább a személyes tapasztalatokra alapozva választanak gyermeküknek iskolát.
A Kurt Lewin Alapítvány 2001-2002-es tanévben végzett vizsgálata szerint a döntés meghozatalakor fontos szempont az iskola híre is: a szülõk nagyban alapoznak kollégáik, barátaik vagy szomszédaik véleményére. Néhányan említik ugyan, hogy megnézték az iskola pedagógiai programját vagy internetes honlapját, a döntéskor elsõdleges szempont mégis a hallomásból vagy személyesen szerzett információ. Döntõ tényezõ az iskolaválasztásnál az is, hogy a nagyobb gyermek is oda jár vagy járt. Maguk az iskolák is támogatják, hogy az a gyermek felvételt nyerjen, akinek a testvére már ott tanul. Elõfordul – többnyire kisebb településen -, hogy maga a szülõ is az adott iskolába járt gyerekkorában. Egyre érzékenyebben figyelnek a szülõk az iskola épületére, felszereltségére, illetve a környékére is. Sajnálatos módon azonban nem mindenki számára tényleges választás a beiskolázás. Magyarországon a közoktatási törvény szerint szabad iskolaválasztás van, vagyis a szülõ a gyermeke adottságai, érdeklõdése, világnézete, nemzeti vagy etnikai hovatartozása alapján maga döntheti el, hogy milyen iskolába járatja. Ez az elv azonban nem minden család esetében érvényesül maradéktalanul: a hátrányos helyzetûeknél gyakran kényszer az iskolakezdés. Csak a szülõk egyik csoportja választ valóban, a családok másik, igen jelentõs részének viszont a külsõ társadalmi kényszerek eleve kijelölik azt az általános iskolát, amelybe gyermeke járni fog. Ezek a szülõk többnyire nincsenek is tudatában annak, hogy lehetõségük volna a választásra.
