Csapatunk a rendkívül sűrű mezőnyben a tabella 6. helyéről várja a tavaszi folytatást.
Azt már az első fordulók után lehetett érzékelni, hogy a kiemelt leány U19-es bajnokság erőviszonyai meglehetősen felbolydulnak, átalakulnak ebben az idényben. A sokkal inkább kiegyenlített küzdelem természetesen jót tesz a pontvadászatnak, hiszen a bizonytalan kimenet a sport egyik fontos mozgatórugója. Jóval több olyan mérkőzés kerül a lábakba, ami egyértelműen az előrelépést szolgálja. Minden egyes pontért hihetetlenül meg kell küzdeni és egyik győzelmet sem adják „ingyen”. Tebeli György és Csikortás Dávid tanítványai ilyen mezőnyben futballoztak hétről hétre jó mentalitással, hozzáállással és nem túlzás azt állítani, hogy legalább négy olyan mérkőzés volt, ahol sokkal többet érdemeltek annál, mint amilyen eredménnyel az adott összecsapás zárult. Az elmúlt tíz fordulóban, de mérkőzéseken belül is megélt az együttes mélységeket és magasságokat egyaránt, a lányok, valamint a szakmai stáb szeme előtt azonban kizárólag egy cél lebeg: a vonal fölé kerülni és a hátralévő négy alapszakaszbeli fordulóban kiharcolni a felsőházi rájátszást. A csapat vezetőedzője, Tebeli György is válaszolt nekünk tíz kérdésre az elmúlt hónapokkal kapcsolatosan, bepillantást engedve abba, ő hogyan élte meg a bajnokság őszi szakaszát.
Melyik volt a legjobb mérkőzés számodra, ahol úgy érzed, hogy a legjobb formájában játszott a csapat?
A Puskás Akadémia elleni első félidőnk tetszett a legjobban. Majd a második félidőnk volt az őszi legrosszabb 45 percünk. Érdekes kontraszt…
Melyik mérkőzés hozta a legnagyobb meglepetést?
Az itthoni MTK és az idegenbeli ETO elleni pontok elvesztése. Mind a két mérkőzés 1–1-es döntetlennel ért véget. Négy pont ment el ezeken a meccseken.
Melyik volt a legemlékezetesebb „pillanat”?
Az itthoni Puskás Akadémia elleni meccs, amikor kétgólos hátrányból egyenlítettünk a 85. percben Müller Zsófi találatával.
Melyik volt az őszi szezon legszebb gólja?
Márkus Gréti találata az itthoni Puskás meccsen, nekem ez tetszett a legjobban.
Melyik mérkőzést játszanád le a legszívesebben újra?
Az idegenbeli ETO és Fradi, valamint az itthoni Szeged és MTK elleni találkozókat. Mind a négy meccs döntetlen lett, de érzésem szerint mind a négy mérkőzésen mi voltunk közelebb a győzelemhez. (A Fradi kivételével sokkal-sokkal közelebb…)
Melyik ellenfél okozta a legnagyobb fejtörést?
Ez minden évben ugyanaz a két csapat: az FTC és a Puskás.
Edzői szemmel melyik volt számodra a legintenzívebb mérkőzés? Amelyből te magad a legtöbbet tudtál tanulni?
A Pécs elleni idegenbeli meccsünk. Ha nem is a legintenzívebb volt, de a legtöbbet biztosan ebből fogok hasznosítani.
A játék mely elemében érzed a legnagyobb előrelépést az őszi szezonkezdethez képest?
Sajnos egyik játékelemben sem érzek „nagy” előrelépést. Kisebb tyúklépésekben haladunk, de azt fokozatosan.
Melyik mérkőzés melyik periódusával voltál a legelégedettebb?
Ahogy már említettem, a Puskás Akadémia elleni első félidőnk Felcsúton.
Melyik csapat otthonában volt a legnehezebb játszani?
A Fradi otthonában mindig a legnehezebb, hiszen a pálya méretével is meg kell mindig birkóznunk. Talán az ország legkisebb hitelesített pályája ez…
