Női U19-es válogatottunk tanulságos, előremutató Eb-selejtezőkön van túl és ismét az A-ligában várhatja majd őszi ellenfeleit.
Április 3-9. között hazai környezetben játszott Eb-selejtező tornát a Rácz Zsófia vezette női U19-es válogatottunk. Nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy a mieink egy bombaerős kvartettbe kaptak besorolást, ugyanis Németország, Svédország, valamint Románia korosztályos legjobbjaival kellett megküzdeniük a kontinensviadalon való részvételért. Ezt a jogot a csoport első helyezettjei vívták ki maguknak. Válogatottunk elsőként Svédországgal nézett farkasszemet, ahol sokáig remekül tartotta magát, ám végül az északiak 3–0-s győzelmével ért véget az összecsapás. Három nappal később a németek ellen kísértetiesen hasonló volt a forgatókönyv: a vendégek csupán az első játékrész végén tudták megszerezni a vezetést és feltörni a reteszt, a második felvonásban azonban öt ízben is beköszöntek és 6–0-s sikert könyvelhettek el. Ezen eredmények tükrében és ismeretében következhetett a sorsdöntő, Románia elleni összecsapás, melynek tétje az A-ligában maradás volt. Mivel a románok döntetlent értek el a svédek ellen, így mindenképpen győzelemre volt szükségünk ahhoz, hogy beteljesítsük célunkat. A lányok rendkívül motiváltan, nagy tűzzel játszottak, ennek pedig meg is lett az eredménye: 3–1-re diadalmaskodtunk, így ősszel is a legjobbak között folytathatjuk szereplésünket. A tornát követően mindhárom kerettagunkkal beszélgettünk, akik összességében pozitívan tekintettek vissza a selejtezőkre.
Nagyon izgatottan vártam már az Eb-selejtezőt. Ez volt az utolsó alkalom számomra ebben a korosztályban. Nem sokkal a torna előtt tudtuk meg, hogy egy egészen új stábbal vágunk neki a mérkőzéseknek. Szarvas Alex helyett ugyanis Rácz Zsófi vette át a csapatot. Szerencsére gyorsan megtaláltuk a közös hangot, jól ment a közös munka. Sajnos a svédek és a németek elleni meccs nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, de ezeken is voltak jó periódusaink, amire lehet építeni. A csúcsforma a románok ellen jött ki, szép játékkal sikerült legyőznünk szomszédainkat, amivel biztosítottuk helyünket az A-ligában. Mindent összevetve pozitívan értékelem a mögöttünk hagyott kilenc napot. Az, hogy magyar közönség előtt játszhattunk, mindenkinek plusz motivációt adott
– értékelt Németh Adél, aki valamennyi találkozón végig a pályán volt, ráadásul az együttes kapitányaként.
Pintér Tekla – aki mindhárom összecsapáson kezdőként kapott lehetőséget – úgy véli, mindenki igyekezett kihozni magából a maximumot és a bátor, őszinte futballt helyezte előtérbe az együttes.
Szerintem összességében nagyon jó selejtezőtornán vagyunk túl. Igaz, hogy most nehezebb feladattal néztünk szembe, ugyanis pont az esemény előtt cserélődött le a stábunk, de a lehető legtöbbet hoztuk ki ebből szerintem. Leginkább a boxon belüli védekezésre fektettünk hangsúlyt, az 1:1, valamint a 2:1 párharcokra. Labdabirtoklásban, labdakihozatalokban is fontos szerepünk volt nekünk védőknek, főleg azért, mivel az ellenfelek nyomást helyeztek ránk. Mind a három meccsen nyílt, támadó focit játszottunk, de kiváltképp a harmadik meccsen kellett dominálnunk a győzelmi kényszer miatt.
A sérüléséből visszatérő és a legutóbbi fordulóban, az MTK ellen mesterhármast szerző Csejtei Emília rendkívül boldog, hogy ezúttal is számítottak rá a válogatottnál.
Nagy örömmel töltött el, hogy meghívót kaptam az Eb-selejtezőt játszó válogatott keretbe. Három mérkőzést vívtunk és sikerült megőriznünk tagságunkat legjobbak között. Az első mérkőzésen Svédországgal játszottunk. Nekünk is és nekik is megvoltak a helyzeteik, pontrúgásból tudtak két gólt szerezni, a végeredmény 3–0 lett. Véleményem szerint ki-ki meccset játszottunk. A folytatásban Németország következett, akik jóval erősebb játékerőt képviseltek nálunk. Nagyon kemény ellenfélnek számítottak, ez a végeredményben is meglátszódott, sajnos 6–0-ra alulmaradtunk. Legvégül Románia jött, ahol muszáj volt nyernünk, hogy megőrizzük helyünket az A-ligában. Ez sikerült is, nagyon jó játékkal tudtunk föléjük kerekedni, 3–1-re győztünk. Sok mindent tanulhattunk a meccsekből, sok tapasztalatot szerezhettünk. Nagyon örültem, hogy a tagja lehettem a keretnek, és remélem, hogy a következőkben is számítanak majd rám.