Az Illés Akadémia leány U17 számára talán nem is alakulhatott volna izgalmasabban a bajnokság vége. Az utolsó fordulóban, a Puskás Akadémia elleni idegenbeli találkozón dőlt el, hogy ezüst, vagy bronzérem kerül a mieink nyakába. Együttesünk 1–0-s győzelmet aratott. Az óriási, rájátszásban bemutatott hajrának köszönhetően pedig a második helyen végeztek a lányok! Az együttes vezetőedzőjével, Biró Bencével elevenítettük fel az elmúlt, rendkívül intenzívre sikerült időszakot.
Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: hogy vagy?
Köszönöm a kérdést! Jól vagyok, bár azt elmondhatom, hogy elfáradtam. Nem volt egy könnyű időszak, tele feladatokkal, de minden perce megérte. Azt csinálhatom, amit szeretek, egy olyan csapattal, amivel nagyon jó volt dolgozni.
Hogy álltál neki a feladatnak?
Először is azzal kezdeném, hogy nagy megtiszteltetés és a bizalom jele számomra, hogy én lehetek most ennek a csapatnak a vezetőedzője. Meglehetősen gyorsan történtek a dolgok, hiszen március elején vettem át a korosztályt, 16-án pedig már a tavasz első bajnoki mérkőzését játszottuk. Természetesen rögtön elkezdtem azon gondolkozni, hogy mind szakmailag, mind azon túl hogyan tudnám segíteni a csapatot. Hozzáteszem, maximálisan látszott a korábbi stábok munkája, egy nagyon jó alapot „kaptam”. Fontos volt számomra, hogy a lehető legjobban megismerjem a lányokat, hogy kihez hogyan kell szólni, kinél mi segít egy adott szituációban. Ez mindenképpen előreviszi a közös munkát, miként az az egyenes, őszinte és nyílt kommunikáció is, amihez az első pillanattól kezdve ragaszkodtam. Leültünk a lányokkal, megbeszéltük az elvárásokat mindkét irányba, ugyanis én is megkérdeztem tőlük, hogy mi az, amit elvárnak tőlem.
Célokat is kitűztetek?
Ha a számszerű eredményt nézzük, az adott volt: jussunk be a felsőházi rájátszásba. Én ezen felül azt fogalmaztam meg, hogy szeretnék egy bravúrt, tehát legyőzni a Fradit vagy a Puskást. Emellett egy olyan csapatot szerettem volna látni, ahol a játékosok segítik egymást pályán és azon kívül is. Ez hozza magával a jó hangulatot és a csapatszellemet.
Ez utóbbi kettő volt a kulcs a sikerhez?
Ez ennél azért bonyolultabb… De azt gondolom, hogy igen, ezek elengedhetetlenek. És szeretném, ha tudnák a lányok, hogy amikor a csapatról beszélek, akkor sosem 11 emberről van szó, hanem minden egyes játékosunkról. Mindenkinek óriási szerepe van abban, amit elértünk, még ha úgy is érzi, hogy talán egy kicsit kevesebb lehetőséghez is jutott. A szezonban legalább egyszer mindenki volt a kezdőcsapat tagja, még ha hosszú sérülés után is tért vissza. Szerettem volna mindenkivel éreztetni, hogy fontos, értékes tagja a csapatunknak.
Mi segített még?
Amit meg kell említenem, az az a közeg, amiben dolgozni tudunk, és amiben a mérkőzéseinket játsszuk. Egyrészt fantasztikus szurkolóink vannak, akik minden egyes találkozón zászlókkal, dobokkal buzdítanak bennünket és maximálisan tesznek arról, hogy mindenhol úgy érezzük, otthon vagyunk. Másfelől a környezet, a körülmények is, amelyeket az Illés Akadémia biztosít számunkra. Ezek mind-mind hozzátettek ahhoz, hogy csak a feladatunkra tudjunk koncentrálni. Természetesen nem lehet elmenni a kollégák mellett sem, akik segítették a csapatot
Mindent ugyanúgy csinálnál?
Azt fontos látni, hogy ez számomra is egy tanulási folyamat. Mind szakmailag, mind pedig emberileg. Voltak olyan területek, melyekbe sokkal jobban bele kellett ásnom magam, vagy voltak olyan szituációk, melyekben a mostani fejemmel már máshogy döntenék. De a lányoknak is mindig azt mondtam, hogy ezeket a dolgokat soha ne kudarcként éljék meg, hanem lehetőségként, amiből tanulni tudnak.
Végül, de nem utolsósorban: mit jelent számodra ez az ezüstérem?
A megszerzett ezüstérem nagyon sokat jelentett a lányoknak is nekem is, de én most inkább az ő oldalukat emelném ki. Nagyon jó volt látni, hogy mekkora öröm, boldogság szabadult bennük fel, amikor eldőlt, hogy a második helyen végeztük. Úgy gondolom, az eredmény utánpótlásban nem elsődleges cél, sokkal inkább egy eszköz, mert motiválni nagyon jól lehet vele a játékosokat. Ezzel együtt ez a korosztály már barátkozik a „hogyan kell egy meccset megnyerni” megközelítéssel is. Én folyamatosan azt hangoztattam a lányok felé, hogy jó csapatunk, erős keretünk van. Bízom benne, hogy ez az ezüstérem ezt bennük is megerősíti és elhiteti velük, hogy bárkinél jobbak tudunk lenni!
