A zöld-fehérek gyorsan megszerezték a vezetést, a vendégek szabadrúgásból és büntetőből fordítottak, az utolsó szó azonban a miénk volt. Így 2–2-es pontosztozkodással ért véget a találkozó.
Illés Akadémia-Viktória U17 – MTK Budapest U17 2–2 (1–1)
Illés Aka.-Viktória U15: Farkas E. – Licskai L., Schőnig R., Kopfensteiner Sz., Doncsecz A. – Csanádi K., Sipos-Kiss V., Bihari Cs. (Bihari P., 70.) – Harmath R. (Takács M., 74.), Balla F. (Kumánovich K., 56.), Nagy Cs. Vezetőedző: Biró Bence.
Gólszerzők: Csanádi K. (6., 1–0), Kopfensteiner Sz. (90., 2–2)
Minden bizonnyal óriási revánsvággyal lépett pályára szombat délelőtt U17-es csapatunk, amely az MTK-t látta vendégül a bajnokság 8. fordulójában. A budapestiek augusztus 31-én 4–3-as győzelemmel otthon tartották a bajnoki pontokat, így érthetően szerettünk volna nekik visszavágni azért a vereségért. A találkozó elején a kékmezeseknél volt valamivel többet a játékszer. Főként előrevágott labdákkal operáltak, ezekkel pedig hirtelen nem is nagyon tudtunk mit kezdeni. Az első percek után aztán megnyugodtunk, átvettük az irányítást, Balla Fanni remek indítása után pedig Csanádi Kata révén a vezetést is meg tudtuk szerezni. Kontrolláltuk a találkozót, lábról lábra járt a labda, ordító helyzetet azonban nem jegyezhettünk fel. Egyik fél sem ment a szomszédba egy kis keménységért, szikrázó párharcok jellemezték az összecsapást. Fölényünk ellenére a 27. percben egy távoli szabadrúgás után egalizált az MTK, 1–1 volt az állás. A találat után is a mi akaratunk érvényesült, mentünk előre az újabb gólért, az eredmény azonban nem változott. A szusszanás után is kemény, küzdelmes találkozót láthattak a szurkolók, ahol egyértelműen mi álltunk közelebb ahhoz, hogy másodszor is betaláljunk. Nagy Csenge szabadrúgásánál, valamint Sipos-Kiss Virág ziccerénél is óriásit kellett védenie a vendégek portásának, az elszalasztott lehetőségek pedig megbosszulták magukat: a 78. percben büntetőt végezhetett el az MTK, Horváth Euniké pedig második gólját is megszerezte a mérkőzésen. A hátralévő időben mindent egy lapra feltéve támadtunk, erőfeszítéseinket pedig siker koronázta. A csereként beálló Takács Míra centerként harcolt ki egy szögletet, amit Kopfensteiner Szonja bólintott a kapuba.
Hektikus, harcos mérkőzésen értünk el 2–2-es döntetlent, s bár egy pontot sikerült megmentenünk, a helyzetek és a játék képe alapján talán joggal érezhetjük úgy, hogy az a plusz kettő is nekünk állt volna.
Ha csupán az eredményt nézem, akkor csalódottak lehetünk. Természetesen nyerni szerettünk volna, és a játék képe alapján is az lenne a realitás. A birtoklásunk első fázisára egyáltalán nem lehet panasz, a védő-, valamint a középső harmadban is labdabiztosak voltunk, nagyon kevés eladott labdával hoztuk le a mérkőzést, aminek örülök. A támadózónába érve aztán nem találtuk meg az utolsó passzokat, az átlövéseink nem sikerültek és nem tudtuk őket úgy megbontani, ahogy szerettük volna. Ami miatt hiányérzetem van, azok az átmenetek, illetve a hosszú indítások utáni labdák megjátszása, második labdák begyűjtése. Ebben jobban dolgozott nálunk az ellenfél, ez való igaz, de így sem tudtak helyzeteket kialakítani. A kulcsmomentumokból sajnos nem jöttünk ki jól. Ziccert hibáztunk, kapufát fejeltünk, ők pedig kihasználták a kínálkozó alkalmakat. Távoli szabadrúgás és a semmiből jött büntető. A lényeg, hogy tudatosan birtokoltuk a labdát, megjátszhatóak voltunk, ami az egyik legfontosabb alapelvem. A lányoknak minden ilyen nehéz meccs a hasznukra válik. Úgy gondolom, ez a legfontosabb. Persze szeretünk nyerni, de a cél ennél messzebbre mutat. A lányok megtették a magukét, a szerencse most nem volt mellettünk, pedig próbáltunk mindent elkövetni, hogy a lehető legjobban kiiktassuk ezt a faktort
– fogalmazott a találkozót követően Biró Bence vezetőedző.
