Tebeli György korosztályából egyre többen kaptak lehetőséget az NB I-ben!
Az U19-es leánybajnokság 2025/2026-os kiírásának alapszakaszából 10 fordulót játszottak le a 2025-ös naptári évben. A Tebeli György által irányított Illés Akadémia hétszer győzött (az MTK Budapest és a St. Mihály FC ellen itthon és idegenben is, valamint Győrben, Diósgyőrben és hazai pályán a Ferencváros ellen), míg háromszor kikapott (a Fraditól idegenben, Pécsett és itthon a Puskás Akadémiától). A megszerzett 21 pont a harmadik legtöbb: a tabella élén a felcsútiak állnak 28 egységgel, második a Fradi 22-vel.
A bajnoki szezonról a vezetőedzővel, Tebeli Györggyel beszélgettünk.
Hogy emlékszel vissza a felkészülési időszakra?
Sokak az NB I-ben szereplő Viktoriával kezdték meg a felkészülést, így nagyon hamar döntést hoztunk arról, hogy az U19-es és az U17-es keret közösen fog edzeni: ez volt a legjobb megoldás, hiszen olyan létszámmal készülhettünk nap mint nap, ami által a 10:10 játékot is folyamatosan gyakorolhattuk. Mind az edzés célfeladatait és a mérkőzésjátékokat is megvalósítottuk, egyértelmű pozitív visszajelzés volt a nyáreleji döntésről az, hogy a közös edzés biztosítja az ideális létszámot az edzéseken még taktikai szempontból is. Persze a legelső időszakban volt némi nehézség, aztán szépen lassan megszokottá vált az edzősritmus és minden kiegyenesedett. Jól dolgoztunk közösen Balogh Henivel – gördülékeny a munka, amit Molnár Szarka Dorisz erőnléti edzőként tesz teljessé.
A két korosztály tagjai közül többen az utánpótlás-bajnokságok mellett akár az NB I-ben is szerepelhettek.
Sokszor más a ritmus, hiszen a meccsnap nem azonos – de tanultunk ebből is, így mindkét csapat épülni tudott ebből és megkönnyítettük saját magunk hétköznapjait. Meggyőződésem, hogy tulajdonképpen pluszt tudtunk adni a lányoknak. Az Illés Akadémia női szakágának történetében az U17-es korosztályunk kiemelkedő: nem vesszük észre a 2 év különbséget. Nagy változás az is, hogy az NB I-es keretből „visszakapott” játékosok már a mérkőzés előtti utolsó edzésen részt vettek! Ez a lányoknak is és a találkozóra való felkészülés szempontjából is jó volt: ebben is léptünk előre az NB I-es kapcsolat terén.
Miképpen értékeled összességében az őszi szezont?
Mindenekelőtt szívből gratulálok az U17-es csapatunk produkciójához és a teljesen megérdemelt őszi elsőséghez. Ami a mi szereplésünket illeti: a tabellán elfoglalt harmadik helyünk teljesen reális. Egy dolgot sajnálok igazán, az a pécsi vereség – volt külső tényező is a Mecsekalján, ami jócskán befolyásolta az eredményt, ám ez a vereség a nem kalkulálható kategóriába sorolható. Egy bravúrgyőzelmet arattunk: a Fradit vertük meg! Az őszi utolsó fordulóban történt mindez, így érvényes lett a szezonunkra a mondás, miszerint minden jó, ha a vége jó. Szívesen emlékszem az MTK elleni győzelmekre, valamint a St. Mihály FC elleni meccsekre is: a szegediek ellen ugyanis mindkétszer hátrányból fordítottuk meg az eredményt a magunk javára – ahogy a Fradi ellen is.
Mondhatjuk, hogy elégedett vagy?
Elmondhatjuk az egész őszről, hogy jól néztünk ki, végig volt tartása a csapatnak. A célunk nem változott: a felsőházba kerülni és ott ki-ki meccseket játszani. Nem közhely: csapatszinten taktikailag nagyon jól megoldjuk a védekezést, egyénileg pedig nagyon sokat fejlődtek a lányok, elsősorban technikai téren és mérkőzéstempó diktálásában. Ami hiányosság, azt az év végi értékelésnél megbeszéltük – én elégedett vagyok a munkájukkal. Az eredményekre ők is büszkék lehetnek. A lányok által elvégzett munka legjobb visszajelzése, hogy az NB I-ben egyre több játékpercet kaptak: Licskai Léna (593), Sági Fruzsina (543), Csanádi Kata Róza (205), Polovics Dorina (53), Müller Zsófi (45) és Kocsi Petra (14) – Csani és Léna pedig az U17-es válogatottban is egyre inkább meghatározó szerepet töltenek be.
