„Világjárók” lettek U15-ös lányaink, akik Szombathely megyei jogú várost képviselve Dél-Koreában, Teguban vesznek rész a Nemzetközi Gyermek Játékok női labdarúgó tornáján.
Csapatunk az első játéknapon előbb 11–2-re legyőzte a házigazdákat, majd 9–1-re kikapott a Japánt képviselő Yame városának együttesétől. A magyar gárda vezetőedzőjét, Ferencsik Evelint faggattuk – nem is elsősorban a futballról, hanem azokról az életre szóló élményekről, amelyeket a gyerekek átélnek ezekben a napokban.
Szakadt az eső amikor leszállt a repülőnk és megérkeztünk Dél-Koreába, de nem ezért érezhetjük úgy, hogy „más világba” csöppentünk. Tegu világváros, óriási felhőkarcolókkal és ahogy egész Dél-Koreában, itt is ámulatba ejtő a technikai fejlettség – szinte mindent a „kütyük” irányítanak. Ami még nagy élmény nekünk, hogy mindenki állandóan mosolyog, nem túlzás, hogy azt lesik az emberek, miben segíthetnek, hogy kelthetnék a külföldiek előtt minél jobb hírét az országuknak. Elmondok két példát! Az egyik, hogy az ömlő esőben egy idős bácsi odaadta az esernyőjét a lányoknak, hogy ne ázzanak még jobban meg, a másik pedig, hogy az egyik étterem gépe valamiért nem fogadta el a gyerekek bankkártyáját – odalépett egy helyi vásárló és a saját kártyájával fizetett. A szállásunk egy kicsit „fapados”, vagy inkább retro, de nem töltünk ott sok időt, semmilyen problémát nem jelent, ráadásul a szálláshely kapcsán is említenem kell azt az európai ember számára hihetetlen tisztaságot, ami Dél-Koreát, a koreaiakat jellemzi. Talán csak az időeltolódással van gondunk, hét óra azért nem kevés, a szervezet nehezen birkózik meg vele, illetve számunkra furcsa és nem is feltétlenül egészséges, hogy a kinti óriási hőséghez képest mennyire lehűtik az épületek belsejét. De tényleg nem szeretnék panaszkodni, mert szó szerint lesik minden kívánságunkat. A lányok számára, de nekünk felnőtteknek is óriási élmény ez az utazás. Még az étkezéssel is jól állunk, bár az ázsiai konyha, különösen, ami a reggelit illeti, fura a gyerekek számára, de a futballista lány feltalálja magát: nincs jobb annál, mint Dél-Koreában lekváros kalácsot enni!