Egy szerény példakép az Illés Akadémiáról

Minden kétséget kizáróan eddig Kovács István futotta be a legkomolyabb karriert a szombathelyi utánpótlásképző centrumból kikerült labdarúgók közül, ám „Kiskokó” ennek ellenére is maradt a régi, vagyis egy szerény, céltudatos fiatalember, aki most már kétgyermekes apukának is mondhatja magát. Természetesen őt is megkérdeztük a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetről.

Öröm az ürömben, hogy a kényszerű szünetnek köszönhetően nagyon sokat lehetek itthon a családommal, azaz a két aprósággal és a feleségemmel. Mi amúgy sem voltunk egy nagy jövő-menő emberek, de most tényleg rengeteget lehetünk együtt. Ha lehet, nem is mozdulunk ki otthonról. A családi kupaktanács döntésének értelmében a feleségem megy bevásárolni, ám ő is csak hetente egyszer.

Hogyan tartod a kapcsolatot a tágabb családoddal, a barátaiddal?

Telefonon és interneten. Szerencsére nagyon sok kedves barátom van. Mursits Rolival például már a lurkós évek óta igen jóban vagyunk. Nagy öröm számomra, hogy nem rég nekik is gyermekük született. Rolival kifejezetten sokat beszélgetek, már többször is nyaralt együtt a két család, de az Illés Akadémiáról Ugrai Rolival és Radó Andrissal is tartom a kapcsolatot. Utóbbival nagyon szerettem együtt játszani, bízom abban, hogy még leszünk egyszer csapattársak.

Egy, a szokásos remek passzokból. Kokó ezúttal illéses csapattársához, Farkas Márkhoz továbbít

Egy, a szokásos remek passzokból. Kokó ezúttal illéses csapattársához, Farkas Márkhoz továbbít

Ha már a Lurkónál és az Illés Akadémiánál tartunk: milyen érzés a számodra, hogy ma már egyértelműen te vagy a legtöbb kissrác példaképe?

Nagyon megtisztelő a számomra. Rengeteg szép emlékem van a Lurkóval és az Illéssel kapcsolatban is. Ez a két bázis adta meg az életem, a pályafutásom alapját. Csak köszönettel tartozom nekik. Szerettem náluk focizni, ott élni. Az eredeti kérdésre visszatérve: úgy gondolom, hogy kerülnek ki még nálam sokkal sikeresebb játékosok is majd Szombathelyről. Ez az élet rendje, de tényleg nagyon jó érzés példaképnek lenni.

Hogyan telnek most egy példakép napjai, vagyis mi újság a MOL Fehérvár háza táján?

Akárcsak a többi együttesnél, mi is egyénileg készülünk. Amúgy jó formában voltunk a kényszerű szünet előtt. A bajnokságban és a Magyar Kupában is hoztuk az eredményeket. Természetesen várjuk a folytatást, de megértjük a jelenlegi helyzetet: vannak sokkal fontosabb dolgok is a sportnál, a labdarúgásnál. Bízom abban, hogy a járvány elmúltával az emberek jóval empatikusabbak lesznek, többet törődnek majd egymással.

Végezetül egy kérdés, ami azért még a labdarúgással kapcsolatos: hogyan vélekedsz a Hali tavaszi szerepléséről?

Természetes, hogy kiemelten figyelem volt csapatom produktumát. Nagyon örültem a jó eredményeknek és igen komolyan reménykedem abban, hogy a Haladás hamarosan visszakerül arra a polcra, ahova való, vagyis az NB I-be.

[alert icon=”” type=”general” ]

Kovács István 1992. március 27-én született Szombathelyen. Lurkós éveket követően került az Illés Akadémiára, ahol kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Alig múlt 17 éves, amikor bemutatkozhatott az NB I-ben. Nem is akármilyen meccsen! Csertői Aurél Győrben, az ETO ellen dobta a mélyvízbe: egy elhalasztott mérkőzésen, ahol a Haladásnak nagy szüksége lett volna az egy pontra. Kiskokó – ahogy hívta és hívja mindenki, aki szereti – a 81. percben, 1–3-as állásnál lépett pályára, és óriási hajrával a szombathelyiek 3–3-ra mentették a találkozót. A 2008/2009-es bajnokság végén bronzérmet ünnepelhetett, ami a mai napig a legnagyszerűbb NB I-es Haladás-eredmény. A 2010/2011-es évad U19-es korosztályában az év utánpótlás-labdarúgójának választották az Illés Akadémia neveltjét. Türelemmel várt a további lehetőségekre, és igazából a 2011/2012-es küzdelemsorozatban robbant be az élvonalba. Első gólját a Pápa ellen szerezte hazai környezetben – érdekesség, hogy a másik Hali-gól szerzője a napokban visszavonult Kenesei Krisztián volt, míg az ellenfélnél az Illés Akadémia jelenlegi erőnléti edzője, Ferenczi István talált be. 2011 őszén tehát alapember lett a Haliban, 15 meccsen két gólt szerzett. Le is csapott rá a Videoton, ahol az első féléve után már bajnoki ezüstérem került a nyakába. 2012-ben az újságírók szavazatai alapján az év utánpótláskorú játékosává választották. Az NB I-ben ezüstéremből még hármat gyűjtött be (2015/2016, 2016/2017 és 2018/2019), de emellett kétszeres magyar bajnoknak vallhatja magát (2014/2015 és 2017/2018). Magyar Kupa-győztes (2018/2019), Ligakupa-győztes (2011/2012) és Magyar Szuperkupa-győztes (2012). Az NB I-ben eddig 219 találkozón 23 gólt szerzett. A székesfehérváriakkal kétszer is eljutott az Európa Liga csoportkörébe. Egyet sem hagyott ki a tizennégy közül, ami a piros-kékek Bajnokok Ligája-selejtezőjét illeti. Az utánpótlás-válogatottak oszlopos tagja volt, míg a magyar válogatottban 2013. március 22-én mutatkozott be Románia ellen. Eddig tizenötször húzhatta magára a meggypiros mezt.

 

A legjobban cselező magyar játékosok egyike, jeleskedik a kulcspasszokban. Szorgalma mit sem kopott az elmúlt években, emellett pedig szerény, családcentrikus személyiség. Mind a mai napig nagyon büszkék vagyunk rá az Illés Akadémián, Szombathelyen és egész Vas megyében.

 

[/alert]

A képek forrása: [button link=”” target=”_self” color=”” bgcolor=”” size=”small” ]www.haladasfc.hu[/button]