Tizenegy mérkőzésen megszerzett 14 pontjának köszönhetően a felsőházban folytathatja a küzdelmet tavasszal U16-os csapatunk. Kovács László tanítványai teljesen megérdemelten kerültek a képzeletbeli vonal fölé. Az értékelésre korosztályunk vezetőedzőjét kértük meg.
A szezon értékelése előtt néhány gondolatot az előzményekről is szólni szeretnék. A csapat átvételekor az U15-ös tabella 14. pozícióját foglalta el. Akkor az volt a cél, hogy mindenki bőségesen kapjon játéklehetőséget. A pontvadászat azonban a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt. Ezt követően a 2020-2021-es bajnokságban az U16-os kiemelt korosztály számára már teljesen más feladatok és elvárások fogalmazódtak meg.
Melyek voltak ezek?
A leglényegesebb az volt, hogy a 12 csapatból félévkor az első nyolcba kellett kerülnünk. Ez nagyon komoly kihívás volt, ugyanis fordulóról fordulóra határozottan erős csapatokkal találkoztunk. Ez a játékosok, valamint az egész stáb számára igen nagy feladatot jelentett. A keretben túlságosan nagy változások nem történtek: három ifjú labdarúgó érkezett, és csupán egy távozott, bár utóbbi a házi gólkirályunk volt. A felkészülésünk első szakaszában az osztrák elit csapatokkal való találkozás nagyban segítette, illetve megalapozta a formánkat, hiszen itt az előírt játékrendszert eredménykényszer nélkül gyakorolhattuk.
Milyen stábbal vágott neki a gárda a szezonnak?
A fizikális mutatók, a biológiai érettség és az erőnlét Elek Zsolti hatáskörébe tartozott. E tényezők eltérő szintjén lévő játékosokat kellett a stábnak azonos szintre hoznia. A kapusaink felkészítését a még aktív Rózsa Dani vállalta magára, nagy türelemmel. Az edzéseket és mérkőzéseket a videóelemző Havasi Marci tartotta kézben, sőt, ha kellett más területeken is besegített. A futballspecifikus részt pedig Nagy Józsi bácsival mi ketten végeztük.
Hogyan alakult a bajnokság?
A dr. Gasztonyi Beáta vezette egészségügyi csoportnak hála, kevés megbetegedésünk volt, az előírások betartásával minden meccsünket lejátszhattunk. A bajnokságban az első mérkőzést nem megfelelő eredménnyel zártuk a Honvéd otthonában, de az aranyérem egyik várományosával szemben bátran játszottunk. Az FTC elleni hazai mérkőzésen viszont taktikailag, és játékban is felülkerekedtünk, győzelmünk a bravúr kategóriába tartozott. A Nyíregyháza elleni hazai fiaskó volt a szezon leggyengébb mérkőzése, sok gólhelyzet mellett, kevés jó teljesítmény akadt. Az ilyen vereség csak az edzőé lehet. A bajnokság menetrendjét a koronavírus kissé átalakította. Sajnos maradtak ki mérkőzések, illetve más átcsoportosítások történtek. A masszivitásunkat mutatta, hogy idegenből is tudtunk pontokat hozni, például Győrből és Diósgyőrből is. A szezon legjobb játékát a Paks 6–0-ás legyőzésekor produkáltuk. Itt érdemes megemlíteni Bakos Rolit – mint szakágvezetőt –, aki betegségemnél besegített egy hazai Fehérvár elleni mérkőzésen, melyet 2–1-es sikerrel zártunk. Nagyszerűen helytálltunk a listavezető Vasas otthonában, a vereség ellenére is. A nyolcba kerülésünket az MTK vendégeként egy fordulatokban gazdag meccsen biztosítottuk be. Papp Csongi 92. percben lőtt góljának köszönhetően nyertünk 3–2-re. Az utolsó két mérkőzést már tét nélkül játszhattuk, ezt kihasználva felfelé és lefelé is adtunk játékosokat, illetve akik eddig kevesebb játéklehetőséget kaptak, több játékperchez jutottak.
Minek köszönhető a sikeres őszi szereplés?
A tavalyi 14. helyezés után a csapat a nagy mérvű fejlődést az egy-egyes játék javulásának, a kellő agresszivitásnak, és az előrevédekezés hatékonyságának köszönheti. A mentális felkészítésre is nagy figyelmet fordítottunk, minden csapat ellen „győzelemre törekvés” jelmondattal érkeztünk. Több poszton váltottunk, de szinte egyforma szerkezetű csapattal állhattunk, ki kevés hiányzóval. Ezt a Mester Dóri vezetésével dolgozó rehabilitációs csoportnak köszönhetjük, mert viszonylag kevés sérültünk volt, és munkájuk által gyorsabban fel is épültek. Voltak olyan dolgok, például az edzésmunka, valamint a pozitív gondolkodás, amiben néhány sráctól többet vártam, de náluk is figyelembe kell venni fejlődésük, növekedésük, terhelhetőségük életszakaszait. A folytatásban nagyobb labdabirtoklást, dominálást, technikai javulást, a taktikai repertoár bővülését, és a fizikai mutatók fejlődését szeretnénk elérni, mert ezek tennék lehetővé az Illés Akadémiára jellemző játékstílus minél jobb alkalmazását. Összességében úgy gondolom, hogy a siker igazi csapatmunka volt, büszke vagyok a srácokra!
