Az 1990-es évek legjobb magyar játékosa – három egyesület is legendaként tekint rá, hiszen átlagfeletti futballtudása, kivételes játékintelligenciája és rúgótechnikája által 20 éven át meghatározó szereplője volt a magyar futballnak.
Illés Béla 1968. április 27-én született Sárváron. Mindig is focista szeretett volna lenni. Nem is kellett szülői presszió ahhoz, hogy 6 évesen kimenjen a grundra. 8 évesen már igazolt játékos volt, és hamar úgy érezte: ő bizony ebből fog megélni. A Sárvári Kinizsiben kezdett el futballozni: még 16 éves sem volt, amikor bemutatkozott a harmadik vonalban és bizony az érettségi után sem tágított a „szakmája” mellől… Az 1986/1987-es bajnokságot már Szombathelyen, a Haladás csapatában kezdte meg, és 1986. október 19-én a Tatabányai Bányász–Haladás VSE-mérkőzésen az 59. percben Bognár Zoltán helyére beállva debütált. A következő fordulóban, 1986. november 1-jén már a kezdőcsapatban találta meg, a zöld-fehérek pedig 1–0-ra győztek a Pécsi Munkás SC ellen.
Hat évig viselte a Haladás-mezt. Első gólját 1987. április 18-án a Rohonci úton szerezte: a vasiak 2–0-ra győzték le a Dunaújvárosi Kohász együttesét, Illés Béla pedig a 72. percben talált be. 1986 és 1992 között 128 NB I-es meccsen 25 gólt rúgott a Haliban, míg egy másodosztályú szezonban 30 találkozón 13-szor talált be. A kilencvenes évek elején már az NB I egyik legjobb középpályásának számított, Szombathelyről ötször válogatta be a szövetségi kapitány. A debütálására éppen a Rohonci úton került sor: 1991. október 30-án Norvégiát fogadta a magyar válogatott Európa-bajnoki selejtezőn, Illés Béla pedig Lipcsei Péter cseréjeként állt be.
1992 nyarán aztán a Kispest-Honvéd csapatához szerződött, a szezon végén pedig bajnoki címet ünnepelhetett. Alapembere volt a piros-feketéknek. Rá egy évre ezüstérem került a nyakába, mellette pedig 17 találattal begyűjtötte az NB I-es gólkirályi címet, ráadásul a Magyar Labdarúgó-szövetség az Év játékosának választotta meg. Még egy évet töltött el Kispesten, ahol 81 mérkőzésen 23 gólt szerzett.
Elfogadta az MTK invitálását és 1995-től 2006-ig (egy féléves szombathelyi visszatérést leszámítva) a kék-fehéreknél futballozott. Ebbe a bő egy évtizedbe három bajnoki címet (1996/1997; 1998/1999; 2002/2003), három Magyar Kupa-elsőséget (1996/1997; 1997/1998; 1999/2000) zsúfolt bele. Emellett újabb két alkalommal: az 1996/1997-es szezon végén 23, míg az 1998/1999-es bajnokság végén 22 találattal lett a magyar pontvadászat legjobb góllövője.
A Hivatásos Labdarúgók Szervezete a kilencvenes évek legjobb labdarúgójának választotta. A Színes Sport című napilap az Évtized gólkirályaként ünnepelte, hiszen 1991 és 2000 között csak ő jutott el legalább 100 gólig. Az 1996. szeptember 22-én megrendezett III. Kerületi TVE–MTK-talákozón négy gólt szerzett, amivel a Nemzeti Sporttól 10-es osztályzatot érdemelt ki! 1997-ben ismét övé lett az MLSZ által kiosztott Az év magyar labdarúgója cím. Két év múlva az NB I-es játékosok Illés Bélát választották meg a legjobb mezőnyjátékosnak, ezzel az Albert Flórián-díjat kapta meg. Ugyancsak 1999-ben a szövetség – mint gólkirályt – Deák Ferenc-díjjal jutalmazta, valamint neki adták a legjobb mezőnyjátékosnak járó Bozsik József-díjat is.
Az új évezred első NB I-es bajnoki gólját szerezte, amikor 2001. március 5-én betalált az MTK–Debreceni VSC-mérkőzés ötödik percében. A válogatott meggypiros mezét 2001. szeptember 1-jén viselte utoljára: összesen 64-szer játszott és 15 gólt ért el.
36 évesen egy félszezonra visszatért Szombathelyre, és rutinjával hozzásegítette a Haladást ahhoz, hogy a pályán megőrizze a csapat az NB I-es tagságát.
Az MTK-nál még két bajnokságban szerepelt, amit ő „átmeneti időszaknak” hívott, hiszen ahogy elmondta: „Tudatosan készültem a befejezésre, így az utolsó években már amatőrként játszottam: csak heti 3 edzésen és a mérkőzéseken vettem részt.” Hogy ez milyen amatőrséget jelentett? A 2004/2005-ös szezonban 10 találattal így is ő volt a budapesti kék-fehérek házi gólkirálya…
Aztán 2006. június 3-án a Vasas–MTK-mérkőzésen lépett pályára legutoljára – ez volt az 540. fellépése az NB I-ben. Augusztusban aztán az MTK gálamérkőzést rendezett a tiszteletére, ahol a Hungária körúti klub korábbi kiválóságai léptek pályára. A sok-sok ajándék között a legkülönlegesebb, az NBI-540 feliratú rendszámtábla volt.
Illés Bélát aztán 2006 őszén futballakadémia alapítására kérték fel Szombathelyen: „az ember próbál visszaadni valamit abból, amit kapott” – mondta Illés Béla, egyfajta futballélet utáni ars poeticaként.
2007 nyarán indult el az Illés Akadémia, aminek azóta is igazgatója. A Szombathelyi Haladásért és a magyar labdarúgás utánpótlás-neveléséért elkötelezett szervezet az elmúlt 15 évben hat válogatottat is adott a felnőtt magyar futballnak.