Több mint két éve dolgozik az Illés Akadémián Mészáros Péter mentáltréner, aki korábbi labdarúgóként jól ismeri a versenysport világát. NB II-es és NB III-as tapasztalat, osztrák légiósévek, majd a versenyszférában egy évtizedes teljesítményfejlesztés területén szerzett szakmai múlt áll mögötte. Ma azon dolgozik, hogy a szombathelyi fiatal futballisták ne csak fizikálisan és technikailag, hanem mentálisan is felkészültek legyenek.
Hogyan került kapcsolatba a mentális fejlesztéssel?
A sport mindig az életem része volt. Mintegy húsz évig futballoztam, így saját bőrömön tapasztaltam meg, mennyire fontos a mentális állapot a teljesítmény szempontjából. Később a Dale Carnegie Magyarországnál dolgoztam teljesítményfejlesztési területen, ahol azt láttam, hogy a sikeres emberek és sportolók között sok hasonlóság van. Van egy alapvetés, amit úgy hívok: „a sikeres ember receptje”. Volt csapattársaim közül sokan máig élvonalbeli klubok, illetve azok utánpótlás-csapatainak edzői. Mindig irigykedve néztem állandósult, máig fennálló aktív kapcsolatukat a labdarúgással, és én is próbáltam újra megtalálni a helyemet a sport világában. Ezért végeztem el négy évvel ezelőtt a sportmentáltréner-képzést, így az ott tanult eszköztárat most már ötvözni tudom a sportban megélt tapasztalataimmal, valamint a versenyszférában megszerzett évtizedes gyakorlati tudásommal.
Mit jelent pontosan a mentáltréning a gyakorlatban?
Sokan még mindig úgy gondolnak rá, mint valamilyen problémakezelésre, pedig ennél sokkal több. Abban támogatom az Illés Akadémián futballozó fiúkat és leányokat, hogy jobban megismerjék saját működésüket. Hogyan reagálnak nyomás alatt? Mit tesznek egy esetleges hiba után? Hogyan tudják kezelni a megfelelési kényszert? Miképpen teszik túl magukat a meccs előtti feszültségen? Pontosan tudja minden fiatal sportoló (szülőktől, edzőktől), legyen az labdarúgó, kézilabdázó, dartsversenyző és sorolhatnám, hogy fontos a jó hozzáállás, a kitartás és a stressztűrő képesség. Ugyanakkor nincs hozzá olyan eszközük, módszerük, amit készségszinten alkalmazni tudnának és az a rossz hírem, hogy nincs is erre univerzális gumiszőnyeg, ami mindenkinek jó. Ennek a kialakítása a személyes küldetésem, hogyan készítsünk használati utasítást önmagunkhoz.
Milyen kihívásokkal találkozik leggyakrabban az utánpótlásban?
A legtöbb játékos nem technikai vagy fizikai okok miatt akad el. Sokkal inkább a hibáktól való félelem, az önbizalom ingadozása vagy a külső elvárások okoznak nehézséget. Egy fiatal sportoló egyszerre szeretne megfelelni az edzőnek, a szülőknek és saját magának. Ezt nem könnyű kezelni.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a sport és a gyermekvédelem kapcsolatáról is.
Fontos téma. Én azt vallom, hogy a fejlődéshez szükség van következetességre, elvárásokra és visszajelzésekre, de ezek nem azonosak a félelemkeltéssel vagy a megalázással. A gyerekeknek biztonságos környezetre van szükségük ahhoz, hogy merjenek hibázni, mert a fejlődés egyik legfontosabb eszköze maga a hibázás. Egyébként ez igaz a sportra és a tanulásra is.
Mennyire fogadják nyitottan a mentális felkészítést az Illéses fiatalok?
Sokkal nyitottabban, mint néhány évvel ezelőtt. Ma már természetesebb, hogy a teljesítménynek van mentális oldala is. Érzik, hogy a kiegyensúlyozottabb gondolkodás segít nekik a pályán és azon kívül is.
Mi jelenti a legnagyobb sikerélményt?
Amikor valaki nemcsak jobb játékossá válik, hanem magabiztosabb emberré is. Nagyon jó érzés látni, amikor egy korábban szorongó vagy bizonytalan fiatal bátrabban kezdeményez, jobban kommunikál, és ismét örömét leli a játékban. Ezek azok a pillanatok, amelyek megerősítenek abban, hogy érdemes ezt a munkát végezni. Nemrégiben kaptam egy üzenetet egy játékostól, akivel kb. egy éve dolgoztam, hogy jön a településünkre a csapatával és szeretné, ha megnézném, mennyit fejlődött. A célom, hogy előbb vagy utóbb ne legyen rám szüksége egy játékosnak. Ha ők sikeresek lesznek, én nem tudok nem sikeres lenni. Ez a win-win.
