A dobogón telelnek U12-eseink

Kilenc mérkőzésükből hetet nyertek meg Takács Csaba tanítványai, akik így a tabella harmadik helyén állnak. Ennél azonban sokkal lényegesebb, hogy a gyerekek technikailag és taktikailag is nagyon sokat fejlődtek. Az őszi szezont a korosztály vezetőedzője értékelte.

A közös munkát nyáron kezdtük el a gyerekekkel. Első feladatom az ismerkedésen túl a keret kialakítása volt. Egy hónap munka után állt össze a jelenlegi 12 fős csapat. Közülük tíz gyerkőc a Lurkó UFC-ből, míg egy-egy Siófokról, illetve Szentgotthárdról került az akadémiára.

Melyek voltak az első, leglényegesebb feladatok?

Nem volt egyszerű elkezdeni a közös tevékenységet, ugyanis a koronavírus-járvány miatt tavasszal kimaradt egy nagyon fontos időszak a srácok U11-es képzéséből. Ebben a periódusban kellett volna elkezdeni a 7:7 elleni játékból való átállást a 9:9 elleni játékra. A változást a létszám mellett a megnövekedett terület jelenti, ami a játék minden elemét érinti technikai, és taktikai téren egyaránt. A nyári felkészülés első felében ezen hiányosságok pótlására helyeztük a fő hangsúlyt. Heti négy edzéssel, illetve összesen öt felkészülési mérkőzéssel készültünk a bajnokságra. A felkészülési meccseken nyújtott egyéni teljesítmények, illetve a csapatjáték jó visszaigazolás volt arról, hogy hol tartunk a megkezdett munkában.

Hogyan fogadták a rendkívül sok változást a játékosok?

Örömteli számomra, hogy a gyerekek fogékonyak az új ismeretek elsajátításában, illetve vevők a közös munkára. Célkitűzésünk az volt, hogy az akadémia filozófiájának megfelelően kialakítsuk azt a felállási formát, játékstílust a 9:9 elleni játékban, amelyre a későbbiekben rá tudjuk majd építeni a 4–3–3-as nagypályás játékunkat. Mindeközben képzési filozófiánknak megfelelően szem előtt tartva a gyermekek egyéni fejlődését technikailag és taktikailag is. A másik célunk volt, hogy minden játékosnak megtaláljuk azokat a posztokat, ahol a legjobb teljesítményre képes. A bajnokság kezdetére úgy gondolom ez sikerült, illetve ki tudtunk alakítani egy olyan játékstílust, amivel minden mérkőzésünket lejátszottuk. Előtérbe helyeztük a támadó futballt, próbáltunk minél magasabban védekezni, labdát szerezni már az ellenfél térfelén, abból minél gyorsabban átmenni támadásba, gólokat lőni. Labdabirtoklásban hátulról elkezdve a játékot, kombinatívan eljutni az ellenfél kapujáig, labdavesztés után pedig minél gyorsabban visszaszerezni a lasztit.

Hogyan szerepelt a csapat a bajnokságban?

Ha az eredményeket nézzük, igen vegyes képet kapunk. Voltak szoros, illetve nagyon sima mérkőzéseink is. Két bajnokin nem sikerült megszerezni a győzelmet, de a játék képe alapján mondhatom, hogy azokon a találkozókon is mi domináltunk. Természetesen minden mérkőzésen a győzelemért játszottunk, de elsődleges célunk az, hogy a játékosok a mérkőzések segítségével minél többet fejlődjenek. Tanuljanak és minél több új, olyan ismeretet elsajátítsanak, amit majd a későbbiekben használni tudnak.

Mennyire vagy elégedett a srácokkal?

Minden játékossal elégedett lehetek, a saját képességeihez mérten valamennyi gyermek fejlődött.  Igaz ez taktikai és technikai téren is. A labdarúgás minden szegmensében tovább kell lépnünk, de amire ez hatványozottan érvényes, az a helyzetkihasználás, a kapu előtti szituációk pontosabb lejátszása, illetve a labdavesztések utáni átmenetek.

Az eddigi időszakot figyelembe véve milyen tervek vannak a folytatásra nézve?

Az őszi szezon vége sajnos nem úgy zajlott ahogy azt terveztük. A betegségek, karanténok miatt nem tudtunk megfelelő létszámban edzeni, illetve három bajnoki mérkőzésünk is elmaradt. A meccseket a tavaszi idényben pótoljuk, ezért tavasszal lényegesen több találkozót fogunk játszani, ami nem baj hiszen mint már említettem, a legjobb tanulási lehetőséget a mérkőzések jelentik.
A tavaszi szezonra is a célunk az egyének fejlesztése és az eredményes csapatjáték kialakítása, ennek eléréséhez nagyon sokat kell még dolgoznunk.