Az Illés Akadémia U17 megnyerte a bajnokságát!
A Kovács László és Berning Adrián által irányított Illés Akadémia U17 az Országos Alap-bajnokságban indulva azt a cél tűzte ki maga elé, hogy megnyeri a küzdelemsorozatot. Mindezt valódi, mindig gólra törő futballal el is érte a 2007-es korosztályunk! Kovács László, az Illés Akadémia U17 vezetőedzője volt a beszélgetőpartnerünk.
Milyen feladatnak bizonyult a csapattal való foglalkozás?
Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatták, hogy a siker elkerülte ezt a korosztályt – így amikor átvettem a csapatot, az első számú eredményességi célunk a bajnokság megnyerése volt. Még a nyáron komoly változás történt, hiszen 16 gól „távozott” a csapatból. Ezért is volt az első feladatunk felmérni, hol is van a csapat relatív tudása. Kíváncsiak voltunk a posztokra, kit és hol lehet a legjobban alkalmazni, ki az, aki igazán erős mentálisan, ki az, aki gólt tud rúgni, ki az, aki a döntések meghozatalában emelkedik ki. Három játékrendszert is begyakoroltunk: ezeket pedig a mérkőzések közben is tudtuk változtatni – szélessé tudtunk tenni a repertoárunkat. A győztes típusú játékosokat kerestük: nem a problémára, hanem a megoldásra fókuszáltunk, ez volt az év kulcsa.
A cél a bajnokság megnyerése volt. Miképpen lehetett ezt a célt meg is valósítani?
A csapatok ellenünk visszahúzódtak és az átmenetekre apelláltak. Nekünk pedig támadni kellett! A játékosokra szabtuk a játékrendszert. Ehhez először meg kellett szerezni a bizalmat, majd ezek után mindezt tovább hasznosítani. Minden részletre figyeltünk! Az edzéseken fontos volt a minden egyes játékossal való foglalkozás: ezért, ha valaki sérülés vagy betegség miatt hiányzott, akkor azt őt helyettesítő megfelelően pótolhatta. Az 1:1 védőjáték, a stabil védekezés, a kapusok menedzselése, egy-egy játékos több poszton való bevetése is a tudásunk részévé vált.
Miben léptünk előre a legnagyobbat?
A mentális területen. Az egyéni- és csapatmotiváltságban láttam óriási javulást. A játékosok egymás közötti viszonya és magatartása is szintet lépett. Az egyéni elbeszélgetések és a videózás során is mindig kitértünk a fejlődési lehetőségekre – erről sokat mesélhetne a taktikai tábla és az I. emeleti klubszoba…. Emellett a háttérre is kíváncsiak voltunk, ki és hogyan tanul, megvan-e a megfelelő pihenésük, milyen támogatást kapnak a család által – sok kicsi láncszemet raktunk össze és állt ez így össze. Az Illés Akadémia orvosi és rehabilitációs csoportja nagy segítséget nyújtott a játékosok megfelelő állapotba juttatása érdekében, és sok adatot nyertünk ki a Catapult-rendszerből is.
Miben tudtunk az ellenfelek fölé nőni?
Abban, hogy mindenhol és minden körülmények között győzelemre törekedtünk. Ennek érdekében választottuk a játékrendszert: amit – ahogy már említettem – akár meg is változtattunk mérkőzés közben. Nagyon sokat tettek hozzá a sikereinkhez a cserék! Az ő pályára küldésük új lendületet jelentett. Ugyancsak kiemelném a pontrúgások gyakorlását – tudtuk, hogy a zárt védekezés ellen fontos szerephez juthatnak a szabadrúgások és a szögletek – egy plusz stratégiai pont volt ez nálunk, többször győzelmet értek ezek a szituációk. A következetességünket mutatja, hogy nem minden meccsen voltunk mi a jobbak, de az biztos, hogy jobb döntéseket hoztunk és mentálisan topon voltunk! A közvetlen riválisok ellen pedig rendre jó eredményeket értünk el.
A labdarúgás csapatsport – ez utóbbi pedig az egyénekből áll össze.
A keret nagy részének fejlődése komoly ívet mutatott a 2023/2024-es szezonban. Összesen 270 edzést tartottunk kollégáimmal, lejátszottunk 18 felkészülési mérkőzést, 2 kupatalálkozót és 28 bajnokit. Pljesovszki Gergő a gólkirályságért ment, az utolsó fordulóban dőlt el, hogy másodikként végzett. László Krisztián vezérré nőtte ki magát és bemutatkozhatott az NB II-ben. Abért Barna és Liplin Bence nyerő embernek bizonyultak. Szabó Bence mélyről érkezett és óriási munkát tett ebbe a szezonba. Többen megkapták a hónap legjobbja kitűntető címét.
Volt-e olyan mérkőzés, amelyeket külön kiemelnél?
Csak a győzelmet tartottuk elfogadhatónak – így érdekesség, hogy mindhárom vereségünket hazai pályán szenvedtük el. Ezekben az esetekben is a három pont megszerzése volt a cél! Játszottunk az U19-esek között is, sőt, a vármegyei I. osztályban is – ez plusz 6 mérkőzést jelentett számunkra: kihívás volt a csapatnak, és hozzájárult a fejlődésünkhöz! A bajnoki címet megszereztük, azaz a célunkat teljes mértékben elértük, és a játékosok fejlesztése tekintetében is előre léptünk. A gyors játékra törekvés, a labdabirtoklás, a mentális fejlődés, a cserék jó beszállása, a stratégiai feladatok végrehajtása, a gólra törő futball – ezek jellemeztek minket végig. A bajnokság során minden meccs fontos volt, de talán a legfontosabb a Kelen SC elleni összecsapás a 16. fordulóban. A találkozó előtt három pont volt az előnyünk az abszolút feljövőben lévő riválissal szemben: ők az ezt megelőző 8 találkozón veretlenek voltak, ezekből hatot megnyertek! Ellenük tudtunk erődemonstrációt bemutatni, nagyon jól jöttünk ki a meccsre és a szünetre ötgólos előnyt építettünk fel. Végül 6–0-ra nyertünk, ami meghatározta a bajnokság kimenetelét is, hiszen egy meccs alatt 12 gólos előnyre tettünk szert. Szívesen emlékszem a 20. fordulóbeli Ikarus elleni idegenbeli meccsre, hiszen egy hazai vereség után nehéz körülmények között nyertünk meg egy újabb rangadót és biztosítottuk be a bajnoki címünket. Ebben pedig nagy szerepe volt az Illés Akadémia minden munkatársának – ők mindnyájan hozzátettek a bajnoki elsőséghez, amit ezúton is köszönök!
