A 16 csapatot felvonultató országos bajnokság 11. helyén végeztek Németh Richárd és Körhöcz György tanítványai. A gárda a téli szünetet követően lényegesen jobb teljesítményt nyújtott, mint ősszel. Az okokról a vezetőedzőt kérdeztük.
Az elsődleges célunk az volt, hogy a 12 között zárjunk, és ez végül sikerült is. Sajnos az őszi teljesítményünkre erősen rányomta a bélyegét a COVID és a játékosok hirtelen növekedéséből adódó problémák, valamint a sorsolásunk sem volt éppen ideális, ugyanis az első három fordulóban a későbbi dobogós csapatokkal találkoztunk. Úgy gondolom, hogy a második félévben már jobban muzsikált a társaság. Ebben nagy szerepe volt Bolla Bálintnak is, aki vezéregyéniségként sokat segített a csapatnak. Összességében a tavaszi szezonnal elégedett vagyok, mivel a legtöbb meccsen győzelmi esélyünk is volt.
Miben javult fel tavaszra a társaság?
Röviden fogalmazva, szinte mindenben. Megtaláltuk az ideális összeállítást és a csapaton belül meglett az összhang. A védekezést sikerült alaposan feljavítanunk. Jóval kevesebb lett az egyéni hiba, mint az ősszel. Lényegesen többet volt nálunk a labda, így az ellenfeleknek is jóval többet kellett futniuk. Szerintem nagyon sokat fejlődött tavaszra a csapat.
Elöl pedig volt egy Katona Istvánotok, aki a 60 gólotokból 27-et szerzett.
Szerintem Pisti a találataink 80 százalékában játszott valamilyen szerepet. Vagy ő szerezte, vagy ő adta a gólpasszt. Egyértelműen kulcsjátékosa volt a csapatunknak. Nagyon örültünk annak, hogy végül a bajnokság gólkirálya lett.
Melyek voltak azok a mérkőzések, amelyek valamilyen okból „megmaradtak” benned? Vagy azért, mert feltűnően jól teljesített a csapatod, vagy éppenséggel gyengébben játszott?
A Debrecen elleni idegenbeli győzelem szerintem nagy bravúr volt. Azon a meccsen az együttesünk minden szempontból a maximum közelében teljesített. Ehhez hasonlóan az újpesti sikerünk is rendkívül örömteli volt. Az ilyen bravúrok hiányoztak az őszi szezonban. Ugyanakkor a paksi fiaskó nagyon tudott fájni.
Ha egyénileg nézed a játékosokat, akkor milyen fejlődésen mentek keresztül?
Szerintem taktikailag nagyon sokat léptek előre és jóval tudatosabbak lettek. A bajnokság alatt rengeteget beszélgettünk velük, alaposan odafigyeltünk a mentális felkészítésükre is. A srácok pont abban a korban voltak, amikor a legtöbbjük picit elbizonytalanodik. Ezen az időszakon kellett őket átsegítenünk. De megpróbáltuk bennük tudatosítani az étkezés és a folyadékbevitel fontosságát is. Én már szinte valamennyi korosztálynál dolgoztam az akadémián és úgy vélem, hogy az U14-es és az U15-ös gyerekek a legnehezebb. Ekkor igénylik a legtöbb törődést, amit reményeim szerint tőlünk meg is kaptak.
Kívülről úgy tűnt, hogy nálatok is egy remek stáb jött össze. Milyen volt a közös munka?
Régebben vezetőedzőként szinte mindent magunk csináltunk. Így most például nekem is meg kellett tanulnom stábban dolgozni. Úgy érzem, hogy nagyon hamar ráéreztünk a közös tevékenység örömére, hasznosságára. Gyorsan azonos hullámhosszra kerültünk. Együtt sírtunk és együtt nevettünk. Külön szeretném megköszönni Körhöcz Gyuri, Németh Gábor, Halmai Ramon, Orbán Attila, Kránitz Beáta és Molnár Szarka Dorisz munkáját, de természetesen az akadémiánk valamennyi dolgozójának hálás vagyok a segítségéért.
