Egy szerény példakép az Illés Akadémiáról

Minden kétséget kizáróan eddig Kovács István futotta be a legkomolyabb karriert a szombathelyi utánpótlásképző centrumból kikerült labdarúgók közül, ám „Kiskokó” ennek ellenére is maradt a régi, vagyis egy szerény, céltudatos fiatalember, aki most már kétgyermekes apukának is mondhatja magát. Természetesen őt is megkérdeztük a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetről.

Öröm az ürömben, hogy a kényszerű szünetnek köszönhetően nagyon sokat lehetek itthon a családommal, azaz a két aprósággal és a feleségemmel. Mi amúgy sem voltunk egy nagy jövő-menő emberek, de most tényleg rengeteget lehetünk együtt. Ha lehet, nem is mozdulunk ki otthonról. A családi kupaktanács döntésének értelmében a feleségem megy bevásárolni, ám ő is csak hetente egyszer.

Hogyan tartod a kapcsolatot a tágabb családoddal, a barátaiddal?

Telefonon és interneten. Szerencsére nagyon sok kedves barátom van. Mursits Rolival például már a lurkós évek óta igen jóban vagyunk. Nagy öröm számomra, hogy nem rég nekik is gyermekük született. Rolival kifejezetten sokat beszélgetek, már többször is nyaralt együtt a két család, de az Illés Akadémiáról Ugrai Rolival és Radó Andrissal is tartom a kapcsolatot. Utóbbival nagyon szerettem együtt játszani, bízom abban, hogy még leszünk egyszer csapattársak.

Egy, a szokásos remek passzokból. Kokó ezúttal illéses csapattársához, Farkas Márkhoz továbbít

Egy, a szokásos remek passzokból. Kokó ezúttal illéses csapattársához, Farkas Márkhoz továbbít

Ha már a Lurkónál és az Illés Akadémiánál tartunk: milyen érzés a számodra, hogy ma már egyértelműen te vagy a legtöbb kissrác példaképe?

Nagyon megtisztelő a számomra. Rengeteg szép emlékem van a Lurkóval és az Illéssel kapcsolatban is. Ez a két bázis adta meg az életem, a pályafutásom alapját. Csak köszönettel tartozom nekik. Szerettem náluk focizni, ott élni. Az eredeti kérdésre visszatérve: úgy gondolom, hogy kerülnek ki még nálam sokkal sikeresebb játékosok is majd Szombathelyről. Ez az élet rendje, de tényleg nagyon jó érzés példaképnek lenni.

Hogyan telnek most egy példakép napjai, vagyis mi újság a MOL Fehérvár háza táján?

Akárcsak a többi együttesnél, mi is egyénileg készülünk. Amúgy jó formában voltunk a kényszerű szünet előtt. A bajnokságban és a Magyar Kupában is hoztuk az eredményeket. Természetesen várjuk a folytatást, de megértjük a jelenlegi helyzetet: vannak sokkal fontosabb dolgok is a sportnál, a labdarúgásnál. Bízom abban, hogy a járvány elmúltával az emberek jóval empatikusabbak lesznek, többet törődnek majd egymással.

Végezetül egy kérdés, ami azért még a labdarúgással kapcsolatos: hogyan vélekedsz a Hali tavaszi szerepléséről?

Természetes, hogy kiemelten figyelem volt csapatom produktumát. Nagyon örültem a jó eredményeknek és igen komolyan reménykedem abban, hogy a Haladás hamarosan visszakerül arra a polcra, ahova való, vagyis az NB I-be.

A képek forrása: www.haladasfc.hu