Örül, hogy a „savethepitch” az Illés Akadémia egyik jelszava

Figder-Molnár Gábor létesítményvezető az év eleje óta látja el feladatkörét az Illés Akadémián. A pályafenntartási szakma vezetőjével beszélgettünk.

Három hete sem mérkőzés, sem edzés sincsen az akadémián. Milyen munkálatok zajlanak a játéktereket illetően?

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy tulajdonképpen téli hidegben kezdődtek meg a bajnokságok, így az elsődleges feladatunk a téli edzések és azt követő meccsek okozta kopások javítása volt. A gyepállomány frissítése céljából egy-egy alkalommal felülvetést alkalmaztunk a két nagy füves pályán, a célunk az, hogy a megfelelő borítottságot elérjük.

Ugyanazt a kezelést kapják a pályák?

Nem, ugyanis az egyik pálya hibrid, a másik pedig gyepszőnyeges. Más-más típusú maggal lettek felülvetve – a pályák típusa alapján is más-más technológiát igényelnek. Függetlenítve magunkat a járványtól: az évszakváltás megköveteli ezeket a munkákat. Nehéz kimondani, de a fű szempontjából pozitívum, hogy nincsenek a pályák terhelve, így rendkívül magas szintű minőségjavulás érhető így el. A mostani munkánkkal kb. jövő tavaszig pozitív hatást gyakorolhatunk. Kapkodni nem szabad, átgondoltan dolgozhatunk, célunk, hogy legalább 110%-os borítottságú pályákat kapjunk.

Mit jelent pontosan a borítottság?

Azt, hogy milyen mértékben fedi le gyep a játékteret. Minden egyes edzés és minden mérkőzés vesz el ebből a borítottságból – azaz, a pályafenntartási munka tulajdonképpen egy szélmalomharc. Nagyon várom már, hogy az akadémia új része az új pályákkal elkészüljenek. Ugyanis ez a két füves pálya ekkora intézmény részére nagyon-nagyon kevés. Sok az edzés, sok a mérkőzés – a borítottság mértékét pedig minél magasabb szintre szükséges feltornázni. Ez a szép ebben a feladatban. A felülvetésekkel azt szeretnénk elérni, hogy a borítottság 100% felett legyen – így a terheléssel okozott sérülések, pl. a taposási kár után is megfelelő minőségű felületen futballozhatnak. Drón segítségével pásztázom végig a játéktereket, így a síkhoz képest van egy olyan látószögem, ami iránymutatást adhat a munkámhoz.

Ahol a legnagyobb feladat előtt áll a stáb: a kapuelőtér.

Ahol a legnagyobb feladat előtt áll a stáb: a kapuelőtér.

A fű nem tudja, hogy járvány van. Csak a telet érezte korábban, most pedig a tavaszt.

Tulajdonképpen bármiféleképpen is alakul akár a járványhelyzet, akár a bajnoki szezon – az én csapatomnak a munkája a fűhöz van igazítva. Ezért mindig egy év a tervezési periódusunk. Fontos, hogy mikor van a nyári, illetve a téli szünet – ez most kiegészült (vagy felcserélődött?) egy tavaszival, nekünk pedig az a feladatunk, hogy megfelelő állapotra hozzuk fel a gyep minőségét. A természetet ugyanis nem lehet megerőszakolni, mint tudjuk: ember tervez, isten végez. A tél enyhének bizonyult, nem volt téli betegsége a gyepnek, nem volt fagyási sérülés. A tavasz eleje azonban nagyon elhúzódott: lassabb a melegedés, mint az elmúlt évek átlaga, így a talajhőmérséklet egyelőre túl alacsony.

Milyen konkrét feladat zajlik a felülvetésen túl?

Most van időnk arra, hogy a gyökérnövesztést elősegítsük. Ehhez mélylazítás, más szóval: lyuggatás szükséges. A csapadék mennyisége nem befolyásoló tényező, ugyanis az öntözőberendezés tökéletesen működik. A pályák műtrágyát is kaptak, így a tápanyag szépen bejut a talajba. Ahogy az időjárás-előrejelzést látom, a húsvéti hétvégétől kezdve már 8-10 fokra növekszik az éjszakai hőmérséklet, ami javulást hozhat a gyep esetében. Fontos területe a munkánknak a gépparkunk: környezettudatosan választottunk, rendelkezünk minden olyan szerkezettel, ami a mai modern gyepkezeléshez elengedhetetlen.

Egy-egy labdarúgómeccset megnézve is feltűnik, hogy nem egyenletes a pályák terhelése. Miképpen látja ezt a szakember?

A játéktéren rajzoljunk a képzeletünkkel egy gyémántalakot: a két hosszanti csúcs a két kapuelőtérnél található, a két rövidebb pedig a középvonalak és az oldalvonalak találkozásánál. Lehet bármilyen szintű egy bajnokság, bármilyen minőségű a pálya, ez mindenütt egyformán jelentkezik. Ahogy az is, hogy az öltözőhöz közelebbi, illetve a kispadok előtti részek mindig terheltebbek. Mindig, mindenhol. Ezt erősítette meg Chris Hague is, aki a régi Wembley pályamestere volt – nagyon sokat tanultam tőle.

Szakmailag mi a különbség a tisztán gyep- és a hibrid pálya között?

Utóbbi egy jobb, stabilabb felszínt ad, sokkal jobb a vízelvezető-képessége, és nem enged mélyszerkezeti sérüléseket létrehozni. A hibrid pálya inkább kopik, mint sérül. A gyepszőnyeget ki tudják rúgni, hiszen más a struktúrája – ebből adódóan, feleannyira vagy harmadannyira, terhelhető, mint a hibrid.

Az Illés Akadémia harmadik nagypályája műfüves. Milyen feladatok végezhetők el ott?

A műfüves pályára tervezett munkálatok még nem készültek el. Egy tisztítást követően – amikor is mindenféle szennyeződéstől szabadítjuk meg a játékteret – granulátum-utánpótlást végzünk, így az is megfelelő állapotba kerül. Érdekességként visszautalnék a gyémántalakra: a drónos felvétel szintén megerősítette, hogy ebben az alakzatban kopott ezen a pályán is inkább a műfű.