Kulcsár Ferenc emléktorna Bükön

A büki sportcsarnok ad otthont az immáron hagyományos Kulcsár Ferenc emléktornának. Az U9-es korosztálynak kiírt bajnokságra 12 csapat nevezett. Ausztriából a Sturm Graz, a JAZ GU Süd és az Admira Wacker, Szlovákiából a pozsonyi Slovan érkezik, és teszik nemzetközivé a küzdelemsorozatot. Magyarországot a ZTE, az Újpest, a Ferencváros, az Ikarus BSE, a Bp. Honvéd, az SC Sopron és a Pécsi MFC képviseli, a házigazda pedig a Lurkó UFC gárdája lesz.
A mérkőzések vasárnap 9 órakor kezdődnek. Két hatos csoportban küzdenek meg egymással a csapatok. A szombathelyiek a ZTE, az Újpest, az Ikarus, a Sturm és a Slovan juthatnak tovább a csoportból. Az első négy továbblép a negyeddöntőbe: innen kieséses rendszerben folytatódik a torna. A tervek szerint 16.30 után lesz a két elődöntő, majd öt után a bronzmérkőzés és a döntő.
A torna névadója Kulcsár FerencA kiváló labdarúgó 1948. szeptember 19-én született: édesapja is a Haladásban szerepelt, és egyhetes volt, amikor az idősebb Kulcsárral a soraiban a szombathelyiek hazai környezetben 3:1-re legyőzték a Kistext együttesét az NB I-ben. Húsz év múlva, 1968. november 24-én egy másik kispesti csapat otthonában debütált az ifjabb Kulcsár a magyar első osztályban, akkor egy góllal a Honvéd bizonyult jobbnak. Ezt még rengeteg fellépés követte, és 271-nél állt meg a mutató 1983-ban. Édesapját (ő 359 mérkőzést ért el) csak azért nem érhette utol, mert néhány idényt az NB II-ben is lehúzott, de el nem hagyta szeretett városát sosem.

 

A ballábas futballista szerepelt szélsőként, hátvédként, fedezetként és belső védőként is. Igazi csapatember volt. 1975. május 1-jén a Haladás VSE történetének első érmét szerző csapat tagja volt: a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjében 3–2-re az Újpest nyert. Az 1976/1977-es bajnoki küzdelmek során a szombathelyiek ötödikként zártak, amivel a Sárosi László-vezette csapat a vidék legjobbja lett. 1983-ban fejezte be a futballt itthon, de Ausztriában is lehúzott néhány esztendőt.

 

A Canci becenévre hallgató egykori játékos edzőként is letette névjegyét és dolgozott a Lurkónál is. A gyerekek rajongtak érte: neki nem volt szüksége a legújabb csukára vagy szerelésre, ő utcai cipőben és szövetnadrágban is megmutatta, hogy kell passzolni, cselezni, lőni.

2012. február 24-én egy kispályás mérkőzésen szívinfarktust kapott. Sikerült újraéleszteni, de május 27-i haláláig már nem tért magához.